Külkereskedelmi ismeretek

a külkereskedelmi ügylet és a külkereskedelmi szerződés

A csekk

A csekk pénzt megtestesítő értékpapír, melyben a csekk kibocsátója meghatározott formaságok betartásával arra utasítja bankját, hogy a csekkben meghatározott összeget a csekk birtokosának fizesse ki. A csekk készpénzt helyettesítő fizetési eszköz. A csekkfizetés sajátossága, hogy a csekk kiállításával a fizetés csak megkezdődik, a csekk kibocsátója a csekk átadásával még nem tesz eleget a szerződés szerinti fizetési kötelezettségeinek, a tényleges fizetés csak akkor történik meg ha a csekket a bank beváltja.

A csekk kibocsátásának alapja a kibocsátó és bankja közötti magállapodás, a csekkszerződés. A csekkszerződés aláírásával a kibocsátó egyidejűleg fedezetet biztosít és aláírás mintát helyez el a banknál. A bank arra kötelezi magát, hogy a fedezettel rendelkező alakilag kifogástalan csekket beváltja. A csekkszerződés létrejöttekor a kibocsátó a banktól csekkfüzetet kap.

A csekkügylet lebonyolításában általában három személy vesz részt:

  • A kibocsátó - aki kereskedelmi szerződés esetén a vevő - a csekkszerződés alapján a banknál lévő követelése terhére kibocsátja a csekket.
  • A címzett, a fizetésre kötelezett pénzintézet.
  • A kedvezményezett, akinek a javára a csekken szereplő összeget a címzett kifizeti.

Bekapcsolódhat az ügyletbe a csekk kezese is, aki aláírásával kezességet vállal a csekk összegének kifizetéséért.

A csekktörvény értelmében egy okirat csak akkor minősül csekknek, ha tartalmazza az alábbi kellékeket:

  • A csekk elnevezést a szövegben az okirat kiállításának nyelvén.
  • Meghatározott pénzösszeg kifizetésére szóló feltétlen meghagyást.
  • A címzett nevét.
  • A fizetési hely megjelölését.
  • A csekk kiállításának helyét és idejét.
  • A kibocsátó aláírását.

A csekk bemutatásával kapcsolatos előírások szerint a csekk bemutatáskor fizetendő. A csekket fizetés céljából be kell mutatni:

  • 8 napon belül, ha ugyanabban az országban fizetendő, ahol kibocsátották,
  • 20 napon belül, ha ugyanazon a földrészen fizetendő, ahol kibocsátották,
  • 70 napon belül, ha a fizetés és a kibocsátás helye különböző földrészeken van.

A címzett bank a fizetés végett bemutatott csekket az alakiságok, a lejárati idő, az aláírás eredetisége és a fedezet szempontjából ellenőrzi, s a rendben lévő csekkre fizet. Amennyiben a kellő időben bemutatott csekk kifizetését a bank megtagadja, a csekkbirtokos megtérítési igényt érvényesíthet a kibocsátó az átruházók és a többi csekk-kötelezett ellen. A megtérítési igény érvényesítésének előfeltétele, hogy a csekkbirtokos a fizetés megtagadását óvással, vagy a címzett bank nyilatkozatával igazolja. A csekk-kötelezettek a csekkbirtokossal szemben egyetemlegesen felelősek (ld. váltó).

A csekk fajtái:

  • Benyújtásra jogosultak szerint:
    • bemutatóra szóló csekk: forgatható, a kifizetést annak teljesítik, aki benyújtja;
    • megnevezett személyre szóló: nem forgatható, csak annak fizetik ki, akinek a nevére szól;
    • keresztezett csekk: csak a megjelölt bank jelentkezhet a címzettnél beváltásra (bankközi elszámolásban használatos).
  • Formájuk szerint:
    • bankcsekk: előre nyomtatott, minden kelléket tartalmaz, csak az összeget, dátumot és aláírást kell ráírni;
    • nem bankcsekk: a formai szabályok betartásával a kibocsátó tölti ki;
    • utazási csekk: utazási irodák bocsátják ki meghatározott címletben, a csekktulajdonos átvételkor és beváltáskor is aláírja;
    • elszámoló csekk: a címzett csak jóváírással fizethet, készpénzben nem.
  • Összegszerűségét tekintve:
    • kiírt csekk: az összeget a kibocsátó írja rá;
    • fix címletű csekk: a bank meghatározott összegről bocsátja ki.

tartalom

A külkereskedelmi ügylet szabályozási környezete
· A külkereskedelem állami szabályozása és eszközei
· Kereskedelempolitikai alapelvek
· A külkereskedelem államközi keretei
· A kereskedelmi feltételek standardizálása
A külkereskedelmi ügylet résztvevői
· A külkereskedelmi ügylet résztvevői
· Kereskedőtípusok
· Ügyletszervezés a nemzetközi kereskedelemben
· Egyéb szereplők
A külkereskedelmi ügylet fogalma, típusai
· A külkereskedelmi ügylet fogalma
· A külkereskedelmi ügylet folyamata, befolyásoló tényezői
· A külkereskedelmi ügylettípusok
A külkereskedelmi szerződés előkészítése és létrejövése
· Az ajánlati tevékenység
· A külkereskedelmi szerződés tartalma, létrejötte
Az eladó kötelezettségei az adásvételi szerződésben
· Az áru megnevezése és minősége
· Az áru csomagolása
· Az áru mennyisége
· A szállítási határidő
· Az eladói teljesítést igazoló okmányok
· Fuvarparitás
Az adásvételi ár
· Az ár kialakítása
· Az ár rögzítése az adásvételi szerződésben
Az áru ellenértékének kifizetése
· Fizetési feltétel
· Fizetési eszközök a nemzetközi kereskedelemben
· A váltó
· A csekk
· Az ügylet valutája
Fizetési módok a nemzetközi kereskedelemben
· Előrefizetés
· Akkreditív
· Okmányos beszedvény
· Nyitvaszállítás
· Céghitel
A külkereskedelmi ügylet lebonyolítása – a szerződés teljesítése
· A lebonyolítás folyamatának főbb lépései
· Az áru vámkezelése

lásd még

pénzügyi ismeretek