A csekk pénzt megtestesítő értékpapír,
melyben a csekk kibocsátója meghatározott formaságok betartásával arra
utasítja bankját, hogy a csekkben meghatározott összeget a csekk
birtokosának fizesse ki. A csekk készpénzt helyettesítő fizetési
eszköz. A csekkfizetés sajátossága, hogy a csekk kiállításával a
fizetés csak megkezdődik, a csekk kibocsátója a csekk átadásával még
nem tesz eleget a szerződés szerinti fizetési kötelezettségeinek, a
tényleges fizetés csak akkor történik meg ha a csekket a bank
beváltja.

A csekk kibocsátásának alapja a kibocsátó és bankja közötti
magállapodás, a csekkszerződés. A csekkszerződés aláírásával a
kibocsátó egyidejűleg fedezetet biztosít és aláírás mintát helyez el
a banknál. A bank arra kötelezi magát, hogy a fedezettel rendelkező
alakilag kifogástalan csekket beváltja. A csekkszerződés létrejöttekor
a kibocsátó a banktól csekkfüzetet kap.

A csekkügylet lebonyolításában általában három személy
vesz részt:

  • A kibocsátó – aki kereskedelmi szerződés esetén a
    vevő – a csekkszerződés alapján a banknál lévő követelése
    terhére kibocsátja a csekket.
  • A címzett, a fizetésre kötelezett
    pénzintézet.
  • A kedvezményezett, akinek a javára a csekken
    szereplő összeget a címzett kifizeti.

Bekapcsolódhat az ügyletbe a csekk kezese is, aki
aláírásával kezességet vállal a csekk összegének kifizetéséért.

A csekktörvény értelmében egy okirat csak akkor
minősül csekknek, ha tartalmazza az alábbi kellékeket:

  • A csekk elnevezést a szövegben az okirat kiállításának
    nyelvén.
  • Meghatározott pénzösszeg kifizetésére szóló feltétlen
    meghagyást.
  • A címzett nevét.
  • A fizetési hely megjelölését.
  • A csekk kiállításának helyét és idejét.
  • A kibocsátó aláírását.

A csekk bemutatásával kapcsolatos előírások szerint a csekk
bemutatáskor fizetendő. A csekket fizetés céljából be kell mutatni:

  • 8 napon belül, ha ugyanabban az országban fizetendő, ahol
    kibocsátották,
  • 20 napon belül, ha ugyanazon a földrészen fizetendő, ahol
    kibocsátották,
  • 70 napon belül, ha a fizetés és a kibocsátás helye különböző
    földrészeken van.

A címzett bank a fizetés végett bemutatott csekket az alakiságok, a
lejárati idő, az aláírás eredetisége és a fedezet szempontjából
ellenőrzi, s a rendben lévő csekkre fizet. Amennyiben a kellő időben
bemutatott csekk kifizetését a bank megtagadja, a csekkbirtokos
megtérítési igényt érvényesíthet a kibocsátó az átruházók és a
többi csekk-kötelezett ellen. A megtérítési igény érvényesítésének
előfeltétele, hogy a csekkbirtokos a fizetés megtagadását óvással,
vagy a címzett bank nyilatkozatával igazolja. A csekk-kötelezettek a
csekkbirtokossal szemben egyetemlegesen felelősek (ld. váltó).

A csekk fajtái:

  • Benyújtásra jogosultak szerint:
    • bemutatóra szóló csekk: forgatható, a kifizetést annak teljesítik,
      aki benyújtja;
    • megnevezett személyre szóló: nem forgatható, csak annak fizetik ki,
      akinek a nevére szól;
    • keresztezett csekk: csak a megjelölt bank jelentkezhet a címzettnél
      beváltásra (bankközi elszámolásban használatos).
  • Formájuk szerint:
    • bankcsekk: előre nyomtatott, minden kelléket tartalmaz, csak az
      összeget, dátumot és aláírást kell ráírni;
    • nem bankcsekk: a formai szabályok betartásával a kibocsátó tölti
      ki;
    • utazási csekk: utazási irodák bocsátják ki meghatározott
      címletben, a csekktulajdonos átvételkor és beváltáskor is aláírja;
    • elszámoló csekk: a címzett csak jóváírással fizethet,
      készpénzben nem.
  • Összegszerűségét tekintve:
    • kiírt csekk: az összeget a kibocsátó írja rá;
    • fix címletű csekk: a bank meghatározott összegről bocsátja ki.