Külkereskedelmi ismeretek

a külkereskedelmi ügylet és a külkereskedelmi szerződés

Az adásvételi ár

Az ár kialakítása

Az adásvételi árak kialakításának első lépése a költségek számbavétele. A külkereskedelmi adásvétel költségei az ún. áruforgalmi költségekben fejeződnek ki. Az áruforgalmi költség az exportáru értékesítése, vagy az importáru beszerzése során az áruval, a piaccal és a forgalmazási tevékenységet ellátó vállalat működésével kapcsolatban felmerülő eszközfelhasználások és élőmunka-ráfordítások pénzben kifejezett értéke. A költségek megállapítására különféle kalkulációs eljárások állnak rendelkezésre.

Az áru ára az árképzés során alakul ki. Az ajánlati ár alsó és felső határa rendszerint adott: nem lehet kisebb, mint a kalkulált önköltség, és nem lehet magasabb, mint a hasonló termékek piaci ára. Az áru árát az előbbi határokon belül a következő szempontok figyelembe vételével állapítják meg:

  • az áru minősége,
  • a szállítási határidő,
  • üzleti kondíciók (fizetési kockázatok, csomagolás, járulékos szolgáltatások, valutanem),
  • az eladó üzleti hírneve,
  • az exportőr piaci céljai (tervezett nyereség),
  • a vevőkör üzleti hírneve,
  • az importvám nagysága (eladási ár + vám legyen versenyképes a belföldi árral),
  • árengedmények.

A külkereskedelmi gyakorlat az egyes árufélék sajátosságainak megfelelően speciális árképzési módokat alakított ki. A nyersanyagok egy része tőzsdecikk, így árukat a pillanatnyi kereslet és kínálat határozza meg. Bizonyos nyersanyagok árának megállapítását nemzetközi szervezetek tartják kézben (pl. az olajét az OPEC, stb.), de jelentős a nemzetközi áruegyezmények (lásd korábban) árképző szerepe is.

A fogyasztási cikkek árának alakulását leginkább az értékesítési út megválasztása befolyásolja: az értékesítési út helyes megválasztásával változatlan külföldi fogyasztói ár esetén is változhat a az exportőr eladási ára.

A bonyolult gépek, komplett berendezések árának kialakításánál a nemzetközi árak összevetésén alapuló árképzés műszaki összehasonlításokkal indul. A műszaki paramétereket számszerűsítik, súlyozzák, majd a konkurens termékek azonos paramétereivel összehasonlítva az eltéréseket árban is kifejezik. Komplett berendezéseknél a kalkuláció kiegészül olyan elemekkel is, mint pl. a tervezés, üzembe helyezés, szerelés, stb. költségei.

Végül nagy szerepe van a megfelelő árak kialakításában a konkurens árak ismeretének. Ezek forrásai lehetnek:

  • a konkurens eladó által vevője számára kiállított számla,
  • tőzsdei árjegyzés,
  • aukciókon kialakult árak,
  • kereskedelmi kirendeltségek, képviselők tájékoztatói, árlisták,
  • kereskedelmi utazók beszámolói,
  • újságcikkek, stb.

tartalom

A külkereskedelmi ügylet szabályozási környezete
· A külkereskedelem állami szabályozása és eszközei
· Kereskedelempolitikai alapelvek
· A külkereskedelem államközi keretei
· A kereskedelmi feltételek standardizálása
A külkereskedelmi ügylet résztvevői
· A külkereskedelmi ügylet résztvevői
· Kereskedőtípusok
· Ügyletszervezés a nemzetközi kereskedelemben
· Egyéb szereplők
A külkereskedelmi ügylet fogalma, típusai
· A külkereskedelmi ügylet fogalma
· A külkereskedelmi ügylet folyamata, befolyásoló tényezői
· A külkereskedelmi ügylettípusok
A külkereskedelmi szerződés előkészítése és létrejövése
· Az ajánlati tevékenység
· A külkereskedelmi szerződés tartalma, létrejötte
Az eladó kötelezettségei az adásvételi szerződésben
· Az áru megnevezése és minősége
· Az áru csomagolása
· Az áru mennyisége
· A szállítási határidő
· Az eladói teljesítést igazoló okmányok
· Fuvarparitás
Az adásvételi ár
· Az ár kialakítása
· Az ár rögzítése az adásvételi szerződésben
Az áru ellenértékének kifizetése
· Fizetési feltétel
· Fizetési eszközök a nemzetközi kereskedelemben
· A váltó
· A csekk
· Az ügylet valutája
Fizetési módok a nemzetközi kereskedelemben
· Előrefizetés
· Akkreditív
· Okmányos beszedvény
· Nyitvaszállítás
· Céghitel
A külkereskedelmi ügylet lebonyolítása – a szerződés teljesítése
· A lebonyolítás folyamatának főbb lépései
· Az áru vámkezelése

lásd még

pénzügyi ismeretek