Külkereskedelmi ismeretek

a külkereskedelmi ügylet és a külkereskedelmi szerződés

Az ár rögzítése az adásvételi szerződésben

A termék jellege és a szállítási határidő függvényében az árat két módon rögzíthetik az adásvételi szerződésben. A szerződéses ár lehet:

  • fixár
  • mozgó- vagy csúszóár.

A fixáras ügyletkötések lényege az, hogy az eladó és a vevő által közösen kialakított szerződéses ár megegyezik azzal az árral, amelyet a vevő ténylegesen fizetni fog az eladónak. Raktárról történő eladások, rövid szállítási határidős ügyletek, fogyasztási cikkekre vonatkozó szerződések ára általában fixár.

Számos terméknél a szerződéskötéskor még nem ismert a szállítandó termék tényleges minősége, viszont mind az eladó mind a vevő érdeke azt kívánja, hogy a vevő az áru tényleges értéke szerint fizessen. A minőség függvényében mozgó árra példát elsősorban a bányatermékek és a mezőgazdasági termékek körében találunk.

Változhat az áru ára a konjunktúra függvényében is. Ennek alkalmazása főként nagyberendezések adásvételénél szokásos. A nagyberendezések gyártása hosszú ideig tarthat, s ez növeli a felek árkockázatát. A szerződő felek ilyen esetekben általában megállapodnak abban, hogy az árat hausse-baisse klauzulával rögzítik, a fontosabb nyersanyagok, munkabérek stb. mindkét irányú árváltozását figyelembe veszik. A konjunktúra függvényében mozgó ár szerződéses rögzítése megkívánja, hogy a vevő és az eladó megállapodjon:

  • a szerződéses árakat alakító tényezőkben,
  • a szerződéses árakat alakító tényezők súlyában,
  • a tényleges elszámolás időpontjában,
  • az elszámolóár kiszámításához mértékadó piaci árakban.

Ugyancsak a nagyberendezések kereskedelmében egyre jobban terjednek a költségtérítéses szerződések. Az ár a megállapodás értelmében fix összegű, vagy az elvégzett munkával arányos részből és az igazolt költségekből áll. Az is előfordul, hogy az előzetes költségvetéshez képest mutatkozó többleten, illetve megtakarításon az eladó és a vevő osztozik.

A napi piaci árak áringadozását egyenlíti ki a skálaáras szerződés. Itt a megállapodás szerint a tényleges adásvételi ár meghatározott időszak árainak átlagaként alakul ki.

tartalom

A külkereskedelmi ügylet szabályozási környezete
· A külkereskedelem állami szabályozása és eszközei
· Kereskedelempolitikai alapelvek
· A külkereskedelem államközi keretei
· A kereskedelmi feltételek standardizálása
A külkereskedelmi ügylet résztvevői
· A külkereskedelmi ügylet résztvevői
· Kereskedőtípusok
· Ügyletszervezés a nemzetközi kereskedelemben
· Egyéb szereplők
A külkereskedelmi ügylet fogalma, típusai
· A külkereskedelmi ügylet fogalma
· A külkereskedelmi ügylet folyamata, befolyásoló tényezői
· A külkereskedelmi ügylettípusok
A külkereskedelmi szerződés előkészítése és létrejövése
· Az ajánlati tevékenység
· A külkereskedelmi szerződés tartalma, létrejötte
Az eladó kötelezettségei az adásvételi szerződésben
· Az áru megnevezése és minősége
· Az áru csomagolása
· Az áru mennyisége
· A szállítási határidő
· Az eladói teljesítést igazoló okmányok
· Fuvarparitás
Az adásvételi ár
· Az ár kialakítása
· Az ár rögzítése az adásvételi szerződésben
Az áru ellenértékének kifizetése
· Fizetési feltétel
· Fizetési eszközök a nemzetközi kereskedelemben
· A váltó
· A csekk
· Az ügylet valutája
Fizetési módok a nemzetközi kereskedelemben
· Előrefizetés
· Akkreditív
· Okmányos beszedvény
· Nyitvaszállítás
· Céghitel
A külkereskedelmi ügylet lebonyolítása – a szerződés teljesítése
· A lebonyolítás folyamatának főbb lépései
· Az áru vámkezelése

lásd még

pénzügyi ismeretek