Az eladó kötelezettségei az adásvételi szerződésben
Az eladó az adásvételi szerződésben pontosan megnevezett,
egyértelműen meghatározott minőségű és mennyiségű áru előírt
csomagolásban, meghatározott időpontban – okmányokkal is igazolt –
szállítására vállalkozik, rendszerint az INCOTERMS valamelyik
klauzulájára hivatkozva.
Az áru megnevezése és minősége
Az áru megnevezése és minőségének egyértelmű
meghatározása a szerződés egyik alapvető feltétele, hiszen az eladó
és a vevő kötelezettségvállalása egyaránt a pontosan megjelölt
minőségű árura vonatkozik. Az áru jellege szerint a minőség
megjelölése igen változatos lehet:
- a minőség részletes körülírása (nagyobb berendezéseknél);
- eredet vagy évjárat megjelölése (nyersanyagok, élelmiszerek);
- tőzsdék vagy árverések minőségi szokványaira történő
hivatkozás (tömegáruknál); - a legfontosabb jellemzők leírása, fotók, rajzok mellékelése
(fogyasztási cikkeknél); - a minőség rögzítése és szerződéskötés a minta alapján (a
minta nagyobb tömegű adásvétel tárgyát képező árumennyiség
egysége; tömegáruknál).
A mintavételezésnél alapvető követelmény, hogy a minta tükrözze a
raktáron lévő teljes árumennyiség, illetve a a legyártandó
áruminőségét, ne legyen se rosszabb, de jobb sem, mint a szállítandó
áru minősége. Amennyiben a szállítandó áru minőségét a felek
mintával határozzák meg, úgy a szerződésben a mintavétel
körülményeit is szabályozni kell.
Az áruk minőségének jelölésére különféle klauzulák is
kialakultak. Ilyenek a következők:
- Tel-quel (olyan, amilyen) legtöbbször nem egységes
és nem is pontosan meghatározható minőségű árura utal. Ezzel a
záradékkal az eladó az áru minőségéből adódó kockázatokat a
vevőre hárítja, minthogy a vevő az árut pontos és meghatározott
minőségi előírás nélkül veszi meg. Alkalmazzák aukciókon,
mezőgazdasági és bányatermékek kereskedelmében. - Mindenestül (a forfait): Ez a meghatározás sem
minőségileg, sem mennyiségileg nem specifikált elfekvő
raktárkészlet egy tömegben való értékesítésénél alkalmazott
záradék. A tel-quelhez hasonlóan a vevőre hárítja a minőségi
kockázatokat. - Megtekintés szerinti (quality as inspected) minőség
meghatározás szintén raktárkészlet értékesítéséhez
kapcsolódik, ahol a vevő előzetesen megtekintheti a teljes
árumennyiséget. Az eladó ilyenkor sem felel az áru minőségért,
hacsak nem voltak az árunak olyan rejtett hibái, amelyeket a vevő
megtekintés során nem állapíthatott meg. - Szokásos minőség az eladó és a vevő közötti
hosszabb összeköttetés során kialakul, megszokott állandó
feltételek esetén a következő szerződéskötéseknél ezt a
záradékot alkalmazzák. - FAQ (fair average quality, jó átlagminőség).
Terménytőzsdei cikkekre adott meghatározás, mely szerint a
származási ország vagy vidék az évi, az elszállítás
időpontjában meglévő minőségű termése szállítandó. - GOB (good ordinary brand, jó, megszokott, rendes
árumárka). A korábbi áruszállításoknál megszokott, vagy
az illető piacon kialakult minőségnek megfelelően kell
szállítani. - Szokványminőség nyersanyagoknál, mezőgazdasági
termékeknél, ritkábban késztömegáruknál alkalmazott minőségi
meghatározás, különösen egyes árutőzsdéken jegyzett cikkekre
vonatkoztatják.
A szerződéskötés utáni minőség-meghatározást a specifikációs
szerződések teszik lehetővé, azaz az olyan keret-megállapodások, ahol a
vevő az áru különböző minőségei között későbbi időpontban
választ.