Külkereskedelmi ismeretek

a külkereskedelmi ügylet és a külkereskedelmi szerződés

Az áru megnevezése és minősége

Az eladó kötelezettségei az adásvételi szerződésben

Az eladó az adásvételi szerződésben pontosan megnevezett, egyértelműen meghatározott minőségű és mennyiségű áru előírt csomagolásban, meghatározott időpontban – okmányokkal is igazolt – szállítására vállalkozik, rendszerint az INCOTERMS valamelyik klauzulájára hivatkozva.

Az áru megnevezése és minősége

Az áru megnevezése és minőségének egyértelmű meghatározása a szerződés egyik alapvető feltétele, hiszen az eladó és a vevő kötelezettségvállalása egyaránt a pontosan megjelölt minőségű árura vonatkozik. Az áru jellege szerint a minőség megjelölése igen változatos lehet:

  • a minőség részletes körülírása (nagyobb berendezéseknél);
  • eredet vagy évjárat megjelölése (nyersanyagok, élelmiszerek);
  • tőzsdék vagy árverések minőségi szokványaira történő hivatkozás (tömegáruknál);
  • a legfontosabb jellemzők leírása, fotók, rajzok mellékelése (fogyasztási cikkeknél);
  • a minőség rögzítése és szerződéskötés a minta alapján (a minta nagyobb tömegű adásvétel tárgyát képező árumennyiség egysége; tömegáruknál).

A mintavételezésnél alapvető követelmény, hogy a minta tükrözze a raktáron lévő teljes árumennyiség, illetve a a legyártandó áruminőségét, ne legyen se rosszabb, de jobb sem, mint a szállítandó áru minősége. Amennyiben a szállítandó áru minőségét a felek mintával határozzák meg, úgy a szerződésben a mintavétel körülményeit is szabályozni kell.

Az áruk minőségének jelölésére különféle klauzulák is kialakultak. Ilyenek a következők:

  • Tel-quel (olyan, amilyen) legtöbbször nem egységes és nem is pontosan meghatározható minőségű árura utal. Ezzel a záradékkal az eladó az áru minőségéből adódó kockázatokat a vevőre hárítja, minthogy a vevő az árut pontos és meghatározott minőségi előírás nélkül veszi meg. Alkalmazzák aukciókon, mezőgazdasági és bányatermékek kereskedelmében.
  • Mindenestül (a forfait): Ez a meghatározás sem minőségileg, sem mennyiségileg nem specifikált elfekvő raktárkészlet egy tömegben való értékesítésénél alkalmazott záradék. A tel-quelhez hasonlóan a vevőre hárítja a minőségi kockázatokat.
  • Megtekintés szerinti (quality as inspected) minőség meghatározás szintén raktárkészlet értékesítéséhez kapcsolódik, ahol a vevő előzetesen megtekintheti a teljes árumennyiséget. Az eladó ilyenkor sem felel az áru minőségért, hacsak nem voltak az árunak olyan rejtett hibái, amelyeket a vevő megtekintés során nem állapíthatott meg.
  • Szokásos minőség az eladó és a vevő közötti hosszabb összeköttetés során kialakul, megszokott állandó feltételek esetén a következő szerződéskötéseknél ezt a záradékot alkalmazzák.
  • FAQ (fair average quality, jó átlagminőség). Terménytőzsdei cikkekre adott meghatározás, mely szerint a származási ország vagy vidék az évi, az elszállítás időpontjában meglévő minőségű termése szállítandó.
  • GOB (good ordinary brand, jó, megszokott, rendes árumárka). A korábbi áruszállításoknál megszokott, vagy az illető piacon kialakult minőségnek megfelelően kell szállítani.
  • Szokványminőség nyersanyagoknál, mezőgazdasági termékeknél, ritkábban késztömegáruknál alkalmazott minőségi meghatározás, különösen egyes árutőzsdéken jegyzett cikkekre vonatkoztatják.

A szerződéskötés utáni minőség-meghatározást a specifikációs szerződések teszik lehetővé, azaz az olyan keret-megállapodások, ahol a vevő az áru különböző minőségei között későbbi időpontban választ.

tartalom

A külkereskedelmi ügylet szabályozási környezete
· A külkereskedelem állami szabályozása és eszközei
· Kereskedelempolitikai alapelvek
· A külkereskedelem államközi keretei
· A kereskedelmi feltételek standardizálása
A külkereskedelmi ügylet résztvevői
· A külkereskedelmi ügylet résztvevői
· Kereskedőtípusok
· Ügyletszervezés a nemzetközi kereskedelemben
· Egyéb szereplők
A külkereskedelmi ügylet fogalma, típusai
· A külkereskedelmi ügylet fogalma
· A külkereskedelmi ügylet folyamata, befolyásoló tényezői
· A külkereskedelmi ügylettípusok
A külkereskedelmi szerződés előkészítése és létrejövése
· Az ajánlati tevékenység
· A külkereskedelmi szerződés tartalma, létrejötte
Az eladó kötelezettségei az adásvételi szerződésben
· Az áru megnevezése és minősége
· Az áru csomagolása
· Az áru mennyisége
· A szállítási határidő
· Az eladói teljesítést igazoló okmányok
· Fuvarparitás
Az adásvételi ár
· Az ár kialakítása
· Az ár rögzítése az adásvételi szerződésben
Az áru ellenértékének kifizetése
· Fizetési feltétel
· Fizetési eszközök a nemzetközi kereskedelemben
· A váltó
· A csekk
· Az ügylet valutája
Fizetési módok a nemzetközi kereskedelemben
· Előrefizetés
· Akkreditív
· Okmányos beszedvény
· Nyitvaszállítás
· Céghitel
A külkereskedelmi ügylet lebonyolítása – a szerződés teljesítése
· A lebonyolítás folyamatának főbb lépései
· Az áru vámkezelése

lásd még

pénzügyi ismeretek