Külkereskedelem

külkereskedelem.infodoboz.com

• Címlap
• Infó
• Oldaltérkép

Az áru vámkezelése

A külkereskedelmi ügylet lebonyolításának e lépését részletesebben is elemezzük.

A mai gyakorlatban az export, import és tranzitforgalom a vámhatóságok felügyelete alatt zajlik, de vámfizetési kötelezettség általában az import ügyleteknél jelentkezik. Az ügylet jellegétől és az áru rendeltetésétől függően a vámeljárás lehet végleges vagy ideiglenes célzatú. A végleges célzatú vámeljárás célja és eredménye az áru vámeljárás jellegének megszüntetése, az importáru felszabadítása a belföldi forgalom számára, vagy az exportáru kiléptetése a határon. Az ideiglenes célzatú vámeljárás nem hoz létre végleges állapotot, az áru vámáru jellege csak annak külföldre szállítása, meghatározott célra történő felhasználásának igazolása vagy a végleges célzatú vámeljárás során szűnik meg.

A végleges célzatú vámkezelés indítványozása általában a vámadós feladata, s ez valamilyen okmány benyújtásával történik, a vámszámla egyidejű benyújtási kötelezettsége mellett. Az indítvány alapján kerül sor a vámeljárásra, melynek fő mozzanatai a belföldi forgalom számára történő vámkezeléskor a következők:

• vámvizsgálat,
• vámfizetési kötelezettség megállapítása,
• vám kiszabása és közlése,
• vám beszedése.

A vámvizsgálat során a vámhivatal a benyújtott indítványt formailag felülvizsgálja, s azt is vizsgálja, hogy az előírt okmányokat hiánytalanul benyújtották-e. Ezután következik az áruvizsgálat, mely lehet külső vagy belső. Belső áruvizsgálatra akkor kerül sor, ha az áru azonossága kétes, vámbűntett gyanúja merül fel, vagy ha azt kérik.

A következő lépés a vámfizetési kötelezettség, illetve az alkalmazandó vámtétel megállapítása. Ekkor kimondják, hogy ki a vámfizetésre kötelezett, másrészt, hogy a fizetési kötelezettség mekkora összegű. Az összeg megállapításakor a vámhivatal azt vizsgálja, hogy a vámárura a vámtarifa melyik hasábjában szereplő vámok alkalmazandók, illetve van-e lehetőség kedvezményes eljárásra.

Ezután következik a vám kiszabása és közlése. A vámkiszabás alapja a vámérték. A vámot mindig az importőr ország hivatalos fizetőeszközében szabják ki, általában az ügylet valutájának középárfolyamán.

Az áru a vám befizetése után felszabadul a belföldi forgalom számára, tulajdonosa szabadon rendelkezhet vele.

Ideiglenes célzatú vámeljárást szokás alkalmazni:

• át nem vett, illetve vámraktárban elhelyezett árukra,
• azon a címen, hogy az áru nem marad véglegesen belföldön, illetve nem kerül tartósan külföldre,
• egyéb jogcímen.

A vámtörvények szerint a vámraktárban elhelyezett áru vámmentességet élveznek. Vámraktárban kell elhelyezni azokat az árukat, melyek ideiglenes céllal kerülnek belföldre, vagy mennek külföldre. Az ilyen áruk vámelőjegyzésben kerülnek az országba, róluk behozatali, vagy kiviteli előjegyzést kell felvenni. Az ideiglenesen behozott és kivitt áruk azonosságát a vámhivatal ellenőrzi, egyes országokban vámbiztosíték letételére is kötelezi a vámadóst.

Ideiglenes vámeljárást kell alkalmazni a nemzetközi vámokmánnyal továbbított áruknál mindazon országokban, melyek az okmány kiállításául szolgáló nemzetközi egyezményben részesek, illetve amely országokra a szóban forgó okmányt érvényességgel állították ki. Ilyen vámokmány pl. az ATA igazolvány.

© 2007 infodoboz.com | Designed by Free CSS Templates | Bejelentkezés