A külkereskedelmi ügylet lebonyolításának e lépését
részletesebben is elemezzük.

A mai gyakorlatban az export, import és tranzitforgalom a vámhatóságok
felügyelete alatt zajlik, de vámfizetési kötelezettség általában az
import ügyleteknél jelentkezik. Az ügylet jellegétől és az áru
rendeltetésétől függően a vámeljárás lehet végleges vagy ideiglenes
célzatú. A végleges célzatú vámeljárás célja és eredménye az áru
vámeljárás jellegének megszüntetése, az importáru felszabadítása a
belföldi forgalom számára, vagy az exportáru kiléptetése a határon. Az
ideiglenes célzatú vámeljárás nem hoz létre végleges állapotot, az
áru vámáru jellege csak annak külföldre szállítása, meghatározott
célra történő felhasználásának igazolása vagy a végleges célzatú
vámeljárás során szűnik meg.

A végleges célzatú vámkezelés indítványozása általában a
vámadós feladata, s ez valamilyen okmány benyújtásával történik, a
vámszámla egyidejű benyújtási kötelezettsége mellett. Az indítvány
alapján kerül sor a vámeljárásra, melynek fő mozzanatai a belföldi
forgalom számára történő vámkezeléskor a következők:

  • vámvizsgálat,
  • vámfizetési kötelezettség megállapítása,
  • vám kiszabása és közlése,
  • vám beszedése.

A vámvizsgálat során a vámhivatal a benyújtott
indítványt formailag felülvizsgálja, s azt is vizsgálja, hogy az
előírt okmányokat hiánytalanul benyújtották-e. Ezután következik az
áruvizsgálat, mely lehet külső vagy belső. Belső áruvizsgálatra akkor
kerül sor, ha az áru azonossága kétes, vámbűntett gyanúja merül fel,
vagy ha azt kérik.

A következő lépés a vámfizetési kötelezettség,
illetve az alkalmazandó vámtétel megállapítása. Ekkor
kimondják, hogy ki a vámfizetésre kötelezett, másrészt, hogy a
fizetési kötelezettség mekkora összegű. Az összeg megállapításakor a
vámhivatal azt vizsgálja, hogy a vámárura a vámtarifa melyik
hasábjában szereplő vámok alkalmazandók, illetve van-e lehetőség
kedvezményes eljárásra.

Ezután következik a vám kiszabása és közlése. A
vámkiszabás alapja a vámérték. A vámot mindig az importőr ország
hivatalos fizetőeszközében szabják ki, általában az ügylet
valutájának középárfolyamán.

Az áru a vám befizetése után felszabadul a belföldi
forgalom számára, tulajdonosa szabadon rendelkezhet vele.

Ideiglenes célzatú vámeljárást szokás
alkalmazni:

  • át nem vett, illetve vámraktárban elhelyezett árukra,
  • azon a címen, hogy az áru nem marad véglegesen belföldön, illetve
    nem kerül tartósan külföldre,
  • egyéb jogcímen.

A vámtörvények szerint a vámraktárban elhelyezett
áru vámmentességet élveznek. Vámraktárban kell elhelyezni azokat az
árukat, melyek ideiglenes céllal kerülnek belföldre, vagy mennek
külföldre. Az ilyen áruk vámelőjegyzésben kerülnek az országba,
róluk behozatali, vagy kiviteli előjegyzést kell felvenni. Az ideiglenesen
behozott és kivitt áruk azonosságát a vámhivatal ellenőrzi, egyes
országokban vámbiztosíték letételére is kötelezi a vámadóst.

Ideiglenes vámeljárást kell alkalmazni a nemzetközi vámokmánnyal
továbbított áruknál mindazon országokban, melyek az okmány
kiállításául szolgáló nemzetközi egyezményben részesek, illetve
amely országokra a szóban forgó okmányt érvényességgel állították
ki. Ilyen vámokmány pl. az ATA igazolvány.