Az ellenérték kiegyenlítésének módja és ideje tekintetében a
nemzetközi kereskedelem számos alternatívát alakított ki. A
fizetési módokat a fizetés időpontja szerint
csoportosítva a következő megoldások léteznek:
- Előrefizetés: az ellenérték kiegyenlítése
megelőzi az áruszállítást. - Készfizetés: az ellenérték kiegyenlítése az
áruszállítással egy időben, vagy közvetlenül utána
történik. - Hiteleladás: az ellenértéket a vevő az
áruszállítást követő későbbi időpontban fizeti meg.
Előrefizetés
Az előrefizetés esetében az áru ellenértékét a
vevő az áru átvétele előtt fizeti meg az eladónak, így az eladó
számára ez a legkedvezőbb fizetési mód. Viszonylag ritkán alkalmazzák,
főként kis értékű eseti ügyletkötéseknél szokásos. A vevő
számára nagyon kedvezőtlen, hiszen az eladó ígéretén kívül
rendszerint semmilyen biztosítéka nincs, hogy az árut valóban megkapja,
így a vevő birtokon kívülre kerülhet. Néha azonban vevő is
kezdeményezheti, pl. tőkeerős vevő így alacsonyabb vételárat alkudhat
ki, vagy egyéb kockázatait (devizaleértékelés, politikai stb.) akarja
így csökkenteni.
Az előrefizetés speciális formája az előlegfizetés. A vevő ez
esetben nem az áru teljes ellenértékét, hanem annak csak egy részét
fizeti ki előre, ezért nem is tekinthető önálló fizetési módnak.
Nagyberendezéseknél, beruházási javaknál szokásos fizetési mód. Az
előlegfizetés az eladó érdekeit szolgálja. Egyrészt gyártási
költségeinek egy részét előre megkapja a hitelfelvételnél sokkal
kedvezőbb feltételekkel (előlegre nincs kamat), másrészt eladási
kockázatait is csökkenti. A vevőt előlegfizetésre a kialakult piaci
szokások, vagy az eladók általános üzleti feltételei kényszeríthetik.
A birtokon kívül kerülés veszélye ellen a vevő általában
előleg-visszafizetési garancia formájában biztosítékot kér.