Külkereskedelem

külkereskedelem.infodoboz.com

• Címlap
• Infó
• Oldaltérkép

Kereskedőtípusok

A termék értékesítési útját kijelölő kereskedők különféle funkciókkal és minőségben, az értékesítés kockázatainak és pénzügyi terheinek eltérő mértékű vállalásával, a disztribúció más-más szintjén, a termelő vagy a fogyasztó megbízásából, illetve tőlük lényegében függetlenül vesznek részt az értékesítési folyamatban. A kereskedőket célszerű aszerint elkülöníteni, hogy tevékenységüket kinek a számlájára és kockázatára végzik.

Viszonteladók

A viszonteladók csoportjába tartozó kereskedők árut vásárolnak és adnak tovább minden lényeges átdolgozás nélkül a saját nevükben, számlájukra és kockázatukra. Tevékenységük során a megvásárolt árunak – újra eladásáig – tulajdonosává válnak.

A vétel és az eladás különbözete az árrés (haszonkulcs), amely a saját költségek és a nyereség fedezetét képezi. Viselik az értékesítéssel járó kockázatokat, mindenekelőtt az áru-, ár- és hitelkockázatot. A kereskedelmi tevékenységet finanszírozzák, így a termelőt mentesítik attól, hogy pénzeszközeit hosszabb ideig lekösse.

A külkereskedelmi cégek gyakran árura vagy relációra specializálódnak. Bár export és import tevékenységet egyaránt folytatnak, tevékenységüknél a behozatal vagy a kivitel rendszerint túlsúlyba kerül.

A nagykereskedelem egyrészt a közvetítő szerepét tölti be a termelés és a fogyasztónak közvetlenül értékesítő kiskereskedelem között, másrészt a termelés termelési eszközökkel való ellátását biztosítja. A nagykereskedelem funkciói:

• a piaci igényeknek megfelelő áruk nagytételű beszerzése a termelőktől vagy importból,
• raktározás,
• a termelői kínálat igényeknek megfelelő alakítása,
• az áru eljuttatása a termelőtől a kiskereskedőig,
• kétirányú információtovábbítás.

A nagykereskedők specializálódhatnak az áruk bizonyos csoportjaira, vagy általános kereskedői tevékenységet folytatnak. Vállalkozhatnak szinte valamennyi kereskedői funkció ellátására, vagy szorítkozhatnak csak meghatározott tevékenységek végzésére.

A kiskereskedelem a fogyasztóknak való közvetlen eladással elsősorban a lakosság áruellátását biztosítja. Funkciói:

• a fogyasztók igényeinek megfelelő áruválaszték és tételnagyság kialakítása,
• a folyamatos ellátás biztosítására készletezés,
• az értékesítés elősegítése (pl. reklámokkal, akciókkal, szolgáltatásokkal, hitelekkel, stb.)

A kiskereskedelem vagy üzlethálózat révén, vagy bolti kereteken kívül (csomagküldés…) bonyolódik le. A kiskereskedelmi üzletek maguk is sokfélék lehetnek: széles áruválasztékú üzletek vagy szaküzletek, kisebb boltok vagy nagyobb áruházak, szupermarketek, stb.

Nagy- és kiskereskedelmi funkciók szervezetileg elkülönülten, de egy kereskedelmi vállalaton belül is megjelenhetnek.

A kereskedőházak nagy tőkeerejű vállalkozások, amelyek exporttal és importtal egyaránt, valamint az áruk széles körével foglalkoznak, és a kereskedelmi tevékenység mellett gyakran a termelés finanszírozásában is részt vállalnak.

A mai tendenciák azt a törekvést jelzik, hogy az értékesítési út egyes kereskedőtípusok kikerülésével lerövidüljön. Ez viszont azzal jár együtt, hogy a kikapcsolt kereskedők funkcióját az értékesítési csatorna megmaradt tagjainak kell átvenniük.

Közvetítő kereskedők

A közvetítő kereskedők tevékenységüket megbízásból, a megbízó számlájára és kockázatára fejtik ki. E típuson belül további megkülönböztetést lehet tenni aszerint, hogy a közvetítő jogosult-e a maga nevében a megbízó javára szerződést kötni vagy nem.

A bizományos a megbízó javára, számlájára és kockázatára, de a maga nevében áruk és szolgáltatások eladásával/vételével foglalkozik (bizományosi) díj ellenében. A megbízó és a közte létesülő kapcsolat tartalmát, tevékenysége terjedelmét a bizományi szerződés határozza meg. A bizományos harmadik személlyel szemben önálló kereskedőként lép fel, a saját nevében köt üzletet, ugyanakkor a kereskedelmi tevékenységet a megbízó finanszírozza, és ő vállalja a kockázatokat is.

Az ügynöki tevékenység megbízás alapján, a megbízó érdekében, nevében, számlájára és kockázatára, jutalék ellenében kifejtett tevékenységet jelent. Az ügynök az eladó és a vevő között közvetít, egyikük, esetleg mindkettőjük megbízásából. Feladata a piac felkutatása, a szerződő felek összehozása, az ügyletkötés előkészítése. A szerződés megkötése az ügynök közreműködésével ugyan, de a megbízó nevében, számlájára és kockázatára történik, tehát közvetlenül az eladó és a vevő között zajlik. Az ügynöki megbízások fajtái sokfélék, két fő típusuk:

• üzletközvetítő ügynök – az áru értékesítésében eseti, ad hoc jelleggel működik közre (pl. tőzsdei alkuszok);
• képviselő – a megbízó érdekében, meghatározott területen, meghatározott árucikk eladásának közvetítésével tartós megbízás alapján foglalkozik.

A közvetítők piaci ismeretük, hírnevük, stb. révén fontos szerepet játszhatnak megbízóik céljainak elérésében. Mindazonáltal nem szabad elfelejteni, hogy a közvetítő a megbízótól független kereskedő, aki mások képviseletével is foglalkozik, így egy megbízó által korlátlanul nem befolyásolható. Ebből kifolyólag érdemes a közvetítő céget gondosan megválasztani.

A termelő/fogyasztó saját értékesítési szervezete

A viszonteladók a termelők és a fogyasztók által csak közvetve befolyásolhatók. A közvetítők lényegében már a termelők vagy a fogyasztók értékesítési szervezetét alkotják, azonban tőlük független, önálló közreműködőként, szerződéses kapcsolat keretében.

Az áru áramlásának megszervezésében a termelő és a fogyasztó között nemcsak a közéjük ékelődő idegen kereskedők vesznek részt, hanem a termelő/fogyasztó maga is, saját tulajdonú értékesítési szervezetével: kereskedelmi részlegek, irodák, szerviz- és vevőszolgálat, stb.

© 2007 infodoboz.com | Designed by Free CSS Templates | Bejelentkezés