Külkereskedelmi ismeretek

a külkereskedelmi ügylet és a külkereskedelmi szerződés

A külkereskedelem államközi keretei

Az államok nemzetközi szinten jelentkező gazdasági tevékenységének intézményi megnyilvánulásai a különféle nemzetközi gazdasági szervezetek és szerződések. A világgazdaság intézményrendszerének főbb elemei: az ENSZ és szervezetei, regionális gazdasági integrációs szervezetek, egyéb multilaterális (sokoldalú) vagy bilaterális (kétoldalú) nemzetközi szervezetek és szerződések.

Kereskedelmi szerződések

A kereskedelmi szerződések a gazdasági kapcsolatok hosszú távú, átfogó és elvi szabályozását adják. Általában az államok vagy kormányok nevében kötik meg őket. Szerepük az, hogy megteremtik az általános és kedvező feltételeket a gazdasági kapcsolatok számára, valamint olyan keretül szolgálnak, amelyben az együttműködés megvalósulhat. Foglalkoznak az állampolgárok, vállalatok jogaival a másik fél területén, biztosítják a kereskedelmi és ipari tevékenység folytatásának lehetőségét a partner állampolgárai és vállalatai számára, kitérnek a kereskedelem szabályozására, a vámok alkalmazására, az adózási és fuvarozási kérdésekre, stb.

A szerződő felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy kapcsolatuk említett területein egymást megfelelő elbánásban részesítik. A leggyakrabban alkalmazott elveket az 1.2. fejezet tárgyalja.

Árucsere-forgalmi megállapodások

Az ilyen típusú szerződések a külkereskedelmi forgalom nagyságát és összetételét szabályozzák. Szabályozásukban konkrétak, részletezők, s ennek megfelelően inkább rövidebb időszakra (1-5 évre) vonatkoznak.

Az árucsere-forgalmi megállapodások árulistákat, kontingenslistákat tartalmaznak. Az árulisták tételeihez mennyiségi vagy értékhatárok kapcsolódnak (mennyiségi vagy értékkontingensek). A megállapodások a felek között kiegyensúlyozott, azaz mennyiségileg és tartalmilag kiegyenlített áruforgalmat irányoznak elő. Kitérhetnek olyan kérdések szabályozására is, mint pl. a fizetések rendje, vámmentesség, árképzés, reexport lehetősége, stb.

„Önkéntes” exportkorlátozások

A nagy importőr országok importkorlátozó intézkedések kilátásba helyezése mellett lényegében rákényszerítik az exportőr országokat kivitelük mennyiségi korlátozására, vagy árgaranciák vállalására. Mindezzel leginkább a nagyobb gazdasági hatalmi pozícióban levő országok élnek, hazai termelőik védelmének érdekében.

A nem tarifális korlátozások magatartási kódexei

A GATT tevékenységének eredményeképp jelentősen csökkent a nemzetközi vámszínvonal, így nagyobb szerephez jutottak az ún. nem tarifális szabályozási eszközök. Ezek kereskedelemgátló és diszkriminációs hatása jelentős lehet, így a GATT ún. magatartási kódexekben szabályozta alkalmazásuk feltételeit. Kódexek kidolgozására került sor:

  • az importengedélyezés,
  • a szubvenciók,
  • a vámérték-megállapítás,
  • a dömpingellenes eljárások, valamint
  • a kereskedelem technikai akadályai kérdéseiről.

A nemzetközi elszámolások rendje

A nemzetközi elszámolások rendjén az országok egymással szemben keletkezett tartozásai és követelései kiegyenlítésének módját értjük. A nemzetközi fizetések kiegyenlítésének eszköze lehet valuta (valamely ország törvényes fizetési eszköze a külföldi fizetési forgalomban), deviza (valutára szóló követelés – számlapénz, értékpapír, stb.), áru és arany. Ezek közül az előbbi kettőnek van inkább jelentősége.

A valuták és devizák fontos tulajdonsága felhasználhatóságuk köre, amely átválthatóságukkal függ össze:

  • konvertibilis valuta/deviza: más valutára szabadon átváltható valuta, illetve az ilyen valutára szóló követelés;
  • kötött valuta/deviza: más valutára szabadon nem (csak devizahatósági engedéllyel) váltható át;
  • transzferábilis deviza: multilaterális szerződéseken alapuló nemzetközi elszámolásokban a tagországok körében átutalható deviza (területi konvertibilitás).

A konvertibilitás alapján álló nemzetközi elszámolások a gazdasági és fizetési kapcsolatok sokoldalúságát teszik lehetővé. Az exportőröknek és importőröknek szabad választási lehetőségük van a legelőnyösebb értékesítési és vételi piacok között – a szabályozási keretek között. Az elszámolások zárt rendszerében ezek az előnyök csak kevésbé érvényesülhetnek. Zárt elszámolási rendszereket hoznak létre a klíringmegállapodások.

A klíring elszámolás keretében az országok közötti követeléseket és tartozásokat kölcsönös beszámítások útján, konvertibilis valuta átutalása nélkül számolják el. Klíringelszámolás megvalósulhat két vagy több ország között (bilaterális és multilaterális klíring). A klíringszámlákat a résztvevő országok által választott pénznemben vezetik, amely az elszámolás számlapénze, a klíringdeviza. A klíringdeviza csak a részes országok körében használható, nem utalható át a klíringkörön kívülre, nem váltható át konvertibilis valutára.

Nemzetközi áruegyezmények

A nemzetközi áruegyezmények a nyersanyagárak (pl. ásványok, mezőgazdasági termények, stb.) nemzetközi stabilitását célozzák. Kormányközi megállapodások, amelyek a nyersanyagok exportjában és importjában érdekelt országokat tömörítik.

Az áruegyezmények ársávokat állapítanak meg, amelyek azt fejezik ki, milyen határok között kívánják az érdekeltek tartani az adott cikk árát adott időszakban. Az alsó határ az exportőröket, a felső az importőröket védi. Ha az ár közelít a sáv széleihez, sor kerül az árstabilizációs intézkedésekre. A termelés- vagy exportkorlátozások, illetve -bővítések a kínálat oldaláról szabályozzák az árat: az árak visszafogására növelik, az árak növelésére csökkentik a termelést/exportot. Az árstabilitás másik eszköze az ún. ütköző készletek (áru- és pénzalapok) alkalmazása. Túl magas áraknál eladnak az árukészletekből (kínálatnövelés → árvisszafogás), túl alacsony áraknál pedig vásárolnak a pénzalapokból (kínálatcsökkentés → árfelhajtás).

Regionális kereskedelmi együttműködések

A regionális kereskedelmi együttműködés az érintett országok közötti kereskedelem liberalizálását, valamint különleges kedvezmények biztosítását engedményezi. Mindez persze a kívülállók számára hátrányos megkülönböztetést jelent. A gazdasági integráció fokozatai:

  1. Szabadkereskedelmi övezet – az egymás közötti vámok és egyéb kereskedelmi akadályok leépítése, a külső országokkal egyéni vámok és kereskedelempolitika.
  2. Vámunió – előző + harmadik féllel szemben közös vámrendszer és kereskedelempolitika.
  3. Közös piac – előző + a termelési tényezők (tőke, munkaerő) szabad áramlása az integráción belül.
  4. Gazdasági unió – előző + részben közös gazdaságpolitika.
  5. Politikai unió – előző + közös gazdaságpolitika, közös irányító szervek.

tartalom

A külkereskedelmi ügylet szabályozási környezete
· A külkereskedelem állami szabályozása és eszközei
· Kereskedelempolitikai alapelvek
· A külkereskedelem államközi keretei
· A kereskedelmi feltételek standardizálása
A külkereskedelmi ügylet résztvevői
· A külkereskedelmi ügylet résztvevői
· Kereskedőtípusok
· Ügyletszervezés a nemzetközi kereskedelemben
· Egyéb szereplők
A külkereskedelmi ügylet fogalma, típusai
· A külkereskedelmi ügylet fogalma
· A külkereskedelmi ügylet folyamata, befolyásoló tényezői
· A külkereskedelmi ügylettípusok
A külkereskedelmi szerződés előkészítése és létrejövése
· Az ajánlati tevékenység
· A külkereskedelmi szerződés tartalma, létrejötte
Az eladó kötelezettségei az adásvételi szerződésben
· Az áru megnevezése és minősége
· Az áru csomagolása
· Az áru mennyisége
· A szállítási határidő
· Az eladói teljesítést igazoló okmányok
· Fuvarparitás
Az adásvételi ár
· Az ár kialakítása
· Az ár rögzítése az adásvételi szerződésben
Az áru ellenértékének kifizetése
· Fizetési feltétel
· Fizetési eszközök a nemzetközi kereskedelemben
· A váltó
· A csekk
· Az ügylet valutája
Fizetési módok a nemzetközi kereskedelemben
· Előrefizetés
· Akkreditív
· Okmányos beszedvény
· Nyitvaszállítás
· Céghitel
A külkereskedelmi ügylet lebonyolítása – a szerződés teljesítése
· A lebonyolítás folyamatának főbb lépései
· Az áru vámkezelése

lásd még

pénzügyi ismeretek