Külkereskedelem

külkereskedelem.infodoboz.com

• Címlap
• Infó
• Oldaltérkép

A külkereskedelmi ügylettípusok

A külkereskedelmi ügylettípusokat a következő táblázat foglalja össze.

Ügylet tárgya	Jellege	Szerződéstípus	Ügyletcsoport	Ügylettípus
Áruügylet	Egyszerű	Adásvételi		Export, import
	Különleges	Adásvételi	Viszonteladási	Reexport, switch
			Tranzakciós	Lecserélés, feldolgozás
			Taktikai	Vétel, eladás
		Csere	Kapcsolt	Kompenzáció, adresszáció, visszavétel
		Bérleti	Lízing	Operatív, pénzügyi, vissz-
		Megbízási	Közvetítői	Tranzit
		Vállalkozási		Bérmunka, kooperáció, export fővállalkozás
Szolgáltatási ügylet	Logisztikai szolgáltatások			Fuvarozás, raktározás, szállítmányozás
	Marketingszolgáltatások			Képviselet, propaganda, reklám
	Menedzsmentszolgáltatások			Tervezés, szervezés, tanácsadás, betanítás
Anyagi értékű jogok értékesítése				Licencia, know-how, franchising

Egyszerű áruügyletek

Export, import. Mindkettő adásvételi ügylet. Export esetén az árut valuta, vagy deviza ellenében külföldön értékesítik. Az import az árunak külföldről történő beszerzése valuta, illetve deviza ellenében.

Különleges áruügyletek

A viszonteladási ügyletek lényege a három vagy több országot érintő újraeladás, a nemzeti árupiacok áthidalása. A reexport egy import és egy export ügylet összekapcsolása. A vétel és eladás tárgya ugyanaz az áru, amelyet a reexportőr közvetít a két piac között. Közvetlen reexportnál az áru nem érinti a reexportőr országát, közvetettnél igen (ekkor átcímkézhetik, átcsomagolhatják, stb.). A reexport lehetséges céljai: haszonszerzés, választékbővítés, kereskedelempolitikai lépés.

A switch ügylet során valuta/deviza átváltása történik. Lehet tisztán pénzügyi manipuláció (valutaswitch), de gyakori áruügylet formájában is. Ekkor a valuta átváltása reexport ügylet révén valósul meg: az összetevő ügyletek közül az egyik ellenértéke konvertibilis valutában, a másiké klíringdevizában egyenlítődik ki.

A tranzakciós ügyletek közül a feldolgozás során a feldolgozó olyan árukat, félkész termékeket, stb., importál, amelyeket aztán feldolgozott állapotban exportál. Célja: haszonszerzés, szabad kapacitás lekötése, speciális igények kielégítése.

A lecserélés célja devizabevétel elérése azáltal, hogy az előnyösen értékesíthető hazai árukat exportáljuk, s azokat a hazai fogyasztásban olcsóbb import árukkal helyettesítjük.

Taktikai ügyleteknél, vétel esetén emelkedő világpiaci árak mellett előre beszerzik az adott gazdálkodási egység import szükségletét hosszabb időre. Eladáskor úgy érhető el nyereség, ha az olcsón beszerzett árukat akkor értékesítjük a piacon, ha az ár magasan áll. Problémát jelenthet a raktározás és készletgazdálkodás.

Kapcsolt ügyleteknél két vagy több adásvételi szerződés úgy kapcsolódik egymáshoz, hogy azok kölcsönösen függnek egymástól. A hagyományosan értelmezett kompenzációs ügylet (barter) során az egymásnak külföldi cserepartnerek között áru közvetlenül áruval cserélődik, a pénzmozgás kikapcsolásával. Ilyen üzlet kötésére általában akkor kerül sor, ha az érdekelt országok kereskedői között más formában ez nem lehetséges (nincs mást lehetővé tevő államközi szerződés), vagy a kontingensek kimerültek.

Adresszációs elnevezéssel az olyan kompenzációs ügyleteket szokás ellátni, amelyeknél árumozgást pénzmozgás is követ (pl. az exportőr vállalja, hogy a szállított áru teljes vagy részleges ellenértékét vevője országában levásárolja).

A visszavásárlási kötelezettséggel történő eladásnál az exportőr ipari berendezést olyan kötelezettségvállalással ad el, hogy a berendezés ellenértékének kiegyenlítése a berendezésen gyártott áruval történik.

Lízing ügylet alkalmával a termelő az erre szakosodott közvetítő cégtől bérbe veszi a termelőeszközöket. A közvetítő – általában bank – veszi meg, tartja nyilván (könyveiben, így amortizálja is) és adja bérbe a gépeket és berendezéseket, a partner igénye szerint. A lízing előnye az igénybevevő számára, hogy pótlólagos finanszírozási lehetőséget biztosít. Azért is megéri, mert adómegtakarítást is eredményez, és a díj költségként elszámolható.

Pénzügyi lízing esetén a bérlő a szerződés lejártakor az utolsó részlet, vagy az ún. maradványérték befizetésével tulajdonjogot szerez a lízingelt gép felett.

Operatív lízingnél a bérleti idő rendszerint rövidebb, így a berendezés élettartama alatt több bérlőnek is bérbe adható. Itt a szerződés lejártával a gépet vissza kell adni a lízingbeadónak. Operatív lízing esetén viszont – szemben a pénzügyi lízinggel – a karbantartás, javítás és biztosítás költségei a bérbeadót terhelik.

Visszlízingről akkor beszélünk, ha a tulajdonos eladja termelőeszközét egy lízingcégnek, majd újra bérbe veszi tőle. Átmeneti likviditási zavarok áthidalására alkalmazzák.

A közvetítői ügylet típusba tartozó tranzit sokban hasonlít a reexporthoz. A közvetítő megbízást kap az eladótól, vagy a vevőtől, hogy hajtson végre viszonteladást a két ország között. A tranzitőr a megbízás végrehajtásáért jutalékot kap, viszont – ellenben a reexportőrrel – az ügylet finanszírozásában nem vesz részt, sem áru-, sem árkockázata nincs. Alkalmazásának indítékai: az adott országok közötti rendezetlen kapcsolatok, kontingensek kimerülése, devizahiány, stb.

A vállalkozási ügyletek közül a bérmunka lényege az, hogy a bérmunkáltató alapanyagot, félkész terméket ad át a bérmunkát végző félnek, aki azt feldolgozza, és bérmunkadíj ellenében visszaszállítja. (Burkolt munkaerőexport vagy -import.) A bérmunkadíj kiegyenlíthető alapanyaggal, késztermékkel, devizával. Az ügylet indítékai: munkabérszínvonal-különbség, szabad kapacitás kihasználása.

A kooperációnak két típusát különböztetjük meg: kereskedelmi és termelési. Előbbi a felek termékeinek harmadik piacon történő közös értékesítésére irányul. Utóbbi a vállalatok között kialakuló munkamegosztáson és érdekközösségeken alapul, amely meghatározott termékek közös előállítását jelenti.

Az export fővállalkozás olyan összetett műszaki, gazdasági és kereskedelmi tevékenység, amelynek során a fővállalkozó az alvállalkozók tevékenységét és saját szolgáltatásait koordinálva teljesíti a megrendelő részére a szerződésben kikötött eredményt (pl. „kulcsrakész” üzem szállítása). Az export fővállalkozó hazai és/vagy külföldi alvállalkozók szállításainak és szolgáltatásainak igénybevételével teljesíti szerződéses kötelezettségét. A fővállalkozók olyan nagy tőkeerővel rendelkező vállalatok, amelyek képesek komplex tervezési-szervezési-gyártási feladatok kivitelezésére, mindezt a költségek és a kockázatok viselése mellett.

Anyagi értékű jogok értékesítése

A licenciaés a know-how ügyleteknél az átadásra kerülő szolgáltatás nem fizikai áru, hanem szellemi termék, műszaki ismeret. A licencia (szabadalmi) szerződés szabadalommal, vagy egyéb iparjogvédelmi eszközzel védett tudás, tapasztalat, ipari titok átengedésére vonatkozik. A know-how szerződés tárgya szabadalommal, stb. nem védett műszaki ismeret, stb. átadása. A licencia és a know-how forgalmazása történhet önálló ügylet keretében, de más ügyletekhez kapcsolódva is. Utóbbira példa: kooperáció keretében, vagy termelő berendezés szállításához kötődően. Az átengedés ellenértéke a licencia-díj, amely lehet fix összegű, az árbevétel bizonyos százaléka, vagy a kettő kombinációja.

A franchising szerződés keretében az átadó megengedi, hogy a vevő márkajelzését, nevét, szimbólumát, eljárásait használja, és az általa előírt módszerekkel árut, szolgáltatást forgalmazzon. Az engedményező számára nem közömbös, hogy vevője milyen eredménnyel hasznosítja a vétel tárgyát, ezért a forgalomba hozatal, illetve a szolgáltatásnyújtás formáját pontosan meghatározza, betartását ellenőrzi, az elért eredményben érdekelt. A fizetés általában két részből tevődik össze: egyszeri fix alapdíj + folyamatos fizetési kötelezettség a bevétel vagy eredmény százalékában.

© 2007 infodoboz.com | Designed by Free CSS Templates | Bejelentkezés