A külkereskedelmi ügylettípusokat a következő táblázat foglalja
össze.
| Ügylet tárgya |
Jellege | Szerződéstípus | Ügyletcsoport | Ügylettípus |
| Áruügylet | Egyszerű | Adásvételi | Export, import | |
| Különleges | Adásvételi | Viszonteladási | Reexport, switch | |
| Tranzakciós | Lecserélés, feldolgozás | |||
| Taktikai | Vétel, eladás | |||
| Csere | Kapcsolt | Kompenzáció, adresszáció, visszavétel |
||
| Bérleti | Lízing | Operatív, pénzügyi, vissz- | ||
| Megbízási | Közvetítői | Tranzit | ||
| Vállalkozási | Bérmunka, kooperáció, export fővállalkozás |
|||
| Szolgáltatási ügylet |
Logisztikai szolgáltatások | Fuvarozás, raktározás, szállítmányozás |
||
| Marketingszolgáltatások | Képviselet, propaganda, reklám | |||
| Menedzsmentszolgáltatások | Tervezés, szervezés, tanácsadás, betanítás |
|||
| Anyagi értékű jogok értékesítése |
Licencia, know-how, franchising | |||
Egyszerű áruügyletek
Export, import. Mindkettő adásvételi ügylet. Export
esetén az árut valuta, vagy deviza ellenében külföldön értékesítik.
Az import az árunak külföldről történő beszerzése valuta, illetve
deviza ellenében.
Különleges áruügyletek
A viszonteladási ügyletek lényege a három vagy több
országot érintő újraeladás, a nemzeti árupiacok áthidalása. A
reexport egy import és egy export ügylet összekapcsolása. A vétel és
eladás tárgya ugyanaz az áru, amelyet a reexportőr közvetít a két piac
között. Közvetlen reexportnál az áru nem érinti a reexportőr
országát, közvetettnél igen (ekkor átcímkézhetik, átcsomagolhatják,
stb.). A reexport lehetséges céljai: haszonszerzés, választékbővítés,
kereskedelempolitikai lépés.
A switch ügylet során valuta/deviza átváltása
történik. Lehet tisztán pénzügyi manipuláció (valutaswitch), de
gyakori áruügylet formájában is. Ekkor a valuta átváltása reexport
ügylet révén valósul meg: az összetevő ügyletek közül az egyik
ellenértéke konvertibilis valutában, a másiké klíringdevizában
egyenlítődik ki.
A tranzakciós ügyletek közül a feldolgozás során a
feldolgozó olyan árukat, félkész termékeket, stb., importál, amelyeket
aztán feldolgozott állapotban exportál. Célja: haszonszerzés, szabad
kapacitás lekötése, speciális igények kielégítése.
A lecserélés célja devizabevétel elérése azáltal,
hogy az előnyösen értékesíthető hazai árukat exportáljuk, s azokat a
hazai fogyasztásban olcsóbb import árukkal helyettesítjük.
Taktikai ügyleteknél, vétel esetén emelkedő
világpiaci árak mellett előre beszerzik az adott gazdálkodási egység
import szükségletét hosszabb időre. Eladáskor úgy érhető el
nyereség, ha az olcsón beszerzett árukat akkor értékesítjük a piacon,
ha az ár magasan áll. Problémát jelenthet a raktározás és
készletgazdálkodás.
Kapcsolt ügyleteknél két vagy több adásvételi
szerződés úgy kapcsolódik egymáshoz, hogy azok kölcsönösen függnek
egymástól. A hagyományosan értelmezett kompenzációs ügylet (barter)
során az egymásnak külföldi cserepartnerek között áru közvetlenül
áruval cserélődik, a pénzmozgás kikapcsolásával. Ilyen üzlet
kötésére általában akkor kerül sor, ha az érdekelt országok
kereskedői között más formában ez nem lehetséges (nincs mást
lehetővé tevő államközi szerződés), vagy a kontingensek
kimerültek.
Adresszációs elnevezéssel az olyan kompenzációs
ügyleteket szokás ellátni, amelyeknél árumozgást pénzmozgás is követ
(pl. az exportőr vállalja, hogy a szállított áru teljes vagy részleges
ellenértékét vevője országában levásárolja).
A visszavásárlási kötelezettséggel történő eladásnál az
exportőr ipari berendezést olyan kötelezettségvállalással ad el, hogy a
berendezés ellenértékének kiegyenlítése a berendezésen gyártott
áruval történik.
Lízing ügylet alkalmával a termelő az erre
szakosodott közvetítő cégtől bérbe veszi a termelőeszközöket. A
közvetítő – általában bank – veszi meg, tartja nyilván
(könyveiben, így amortizálja is) és adja bérbe a gépeket és
berendezéseket, a partner igénye szerint. A lízing előnye az
igénybevevő számára, hogy pótlólagos finanszírozási lehetőséget
biztosít. Azért is megéri, mert adómegtakarítást is eredményez, és a
díj költségként elszámolható.
Pénzügyi lízing esetén a bérlő a szerződés lejártakor az
utolsó részlet, vagy az ún. maradványérték befizetésével
tulajdonjogot szerez a lízingelt gép felett.
Operatív lízingnél a bérleti idő rendszerint rövidebb, így
a berendezés élettartama alatt több bérlőnek is bérbe adható. Itt a
szerződés lejártával a gépet vissza kell adni a lízingbeadónak.
Operatív lízing esetén viszont – szemben a pénzügyi lízinggel – a
karbantartás, javítás és biztosítás költségei a bérbeadót
terhelik.
Visszlízingről akkor beszélünk, ha a tulajdonos eladja
termelőeszközét egy lízingcégnek, majd újra bérbe veszi tőle.
Átmeneti likviditási zavarok áthidalására alkalmazzák.
A közvetítői ügylet típusba tartozó tranzit sokban
hasonlít a reexporthoz. A közvetítő megbízást kap az eladótól, vagy a
vevőtől, hogy hajtson végre viszonteladást a két ország között. A
tranzitőr a megbízás végrehajtásáért jutalékot kap, viszont –
ellenben a reexportőrrel – az ügylet finanszírozásában nem vesz
részt, sem áru-, sem árkockázata nincs. Alkalmazásának indítékai: az
adott országok közötti rendezetlen kapcsolatok, kontingensek kimerülése,
devizahiány, stb.
A vállalkozási ügyletek közül a bérmunka lényege
az, hogy a bérmunkáltató alapanyagot, félkész terméket ad át a
bérmunkát végző félnek, aki azt feldolgozza, és bérmunkadíj
ellenében visszaszállítja. (Burkolt munkaerőexport vagy -import.) A
bérmunkadíj kiegyenlíthető alapanyaggal, késztermékkel, devizával. Az
ügylet indítékai: munkabérszínvonal-különbség, szabad kapacitás
kihasználása.
A kooperációnak két típusát különböztetjük meg: kereskedelmi és
termelési. Előbbi a felek termékeinek harmadik piacon történő közös
értékesítésére irányul. Utóbbi a vállalatok között kialakuló
munkamegosztáson és érdekközösségeken alapul, amely meghatározott
termékek közös előállítását jelenti.
Az export fővállalkozás olyan összetett műszaki, gazdasági és
kereskedelmi tevékenység, amelynek során a fővállalkozó az
alvállalkozók tevékenységét és saját szolgáltatásait koordinálva
teljesíti a megrendelő részére a szerződésben kikötött eredményt
(pl. „kulcsrakész” üzem szállítása). Az export fővállalkozó hazai
és/vagy külföldi alvállalkozók szállításainak és szolgáltatásainak
igénybevételével teljesíti szerződéses kötelezettségét. A
fővállalkozók olyan nagy tőkeerővel rendelkező vállalatok, amelyek
képesek komplex tervezési-szervezési-gyártási feladatok
kivitelezésére, mindezt a költségek és a kockázatok viselése
mellett.
Anyagi értékű jogok értékesítése
A licenciaés a know-how ügyleteknél
az átadásra kerülő szolgáltatás nem fizikai áru, hanem szellemi
termék, műszaki ismeret. A licencia (szabadalmi) szerződés szabadalommal,
vagy egyéb iparjogvédelmi eszközzel védett tudás, tapasztalat, ipari
titok átengedésére vonatkozik. A know-how szerződés tárgya
szabadalommal, stb. nem védett műszaki ismeret, stb. átadása. A licencia
és a know-how forgalmazása történhet önálló ügylet keretében, de
más ügyletekhez kapcsolódva is. Utóbbira példa: kooperáció keretében,
vagy termelő berendezés szállításához kötődően. Az átengedés
ellenértéke a licencia-díj, amely lehet fix összegű, az árbevétel
bizonyos százaléka, vagy a kettő kombinációja.
A franchising szerződés keretében az átadó
megengedi, hogy a vevő márkajelzését, nevét, szimbólumát, eljárásait
használja, és az általa előírt módszerekkel árut, szolgáltatást
forgalmazzon. Az engedményező számára nem közömbös, hogy vevője
milyen eredménnyel hasznosítja a vétel tárgyát, ezért a forgalomba
hozatal, illetve a szolgáltatásnyújtás formáját pontosan meghatározza,
betartását ellenőrzi, az elért eredményben érdekelt. A fizetés
általában két részből tevődik össze: egyszeri fix alapdíj +
folyamatos fizetési kötelezettség a bevétel vagy eredmény
százalékában.