A váltó szigorú alakisághoz kötött fizetési
ígéretet, vagy fizetési felszólítást tartalmazó forgatható
értékpapír. A követelések behajthatóságát a váltójog szigora
biztosítja.
A váltóügylet lebonyolításának résztvevői a
következők:
- a kibocsátó, a váltó kiállítója, aki a maga nevében fizetést
ígér, vagy egy másik személyt szólít fel fizetésre, - a kedvezményezett, akinek a rendeletére a fizetést teljesíteni
kell, - a címzett (később elfogadó), a kibocsátó által a váltón
fizetésre kötelezett személy.
A váltóügyletben szereplők köre még a következőkkel
bővülhet ki:
- az átruházó (forgató), mint váltótulajdonos
váltókövetelését forgatás útján átruházza, - új váltókedvezményezett (forgatmányos), a váltó
új tulajdonosa, akire a váltót átruházták, - váltókezes: aki a váltón külön záradékban
kezességet vállal a kibocsátóért, elfogadóért, átruházóért; a
kezes aláírásával ellátott váltó az avalváltó.
A váltónak két fajtája van: az idegen és a saját váltó. Az
idegen váltó fizetési felszólítást tartalmazó
értékpapír, melyben a váltó kibocsátója felszólítja a címzettet,
hogy fizessen a megnevezett kedvezményezettnek. A váltótörvény
értelmében az idegen váltó adósa mindaddig a kibocsátó, amíg a
címzett a váltón tett aláírásával maga is fizetési kötelezettséget
vállal. A váltóadós személyétől függően az idegen váltó ezért
lehet:
- intézvény; a címzett elfogadói aláírása a
váltón nem szerepel, váltóadós a kibocsátó. - elfogadvány: a címzett aláírásával kötelezi
magát fizetésre, a váltó főadósa lesz.
A saját váltó tulajdonképpen váltó formájában
kiállított adóslevél, a kiállító arra kötelezi magát, hogy egy
későbbi időpontban a váltó kedvezményezettjének fizetni fog.
A váltó törvényes kellékekkel rendelkezik. A váltótörvény
rendelkezései szerint a fizetési felszólítást, vagy fizetési ígéretet
tartalmazó okirat csak akkor minősül váltónak, ha a következőket
tartalmazza:
- A váltó szó az okirat szövegében a váltó kiállításának
nyelvén. - Meghatározott pénzösszegre szóló fizetési meghagyás.
- A fizetésre kötelezett neve.
- Az esedékesség időpontja. A váltó szólhat:
- megtekintésre (bemutatáskor fizetendő, de egy éven belül be kell
mutatni fizetésre), - megtekintés után bizonyos időre,
- kelet után bizonyos időre,
- határozott napra.
- A fizetési hely megjelölése. Ha a fizetési hely nem azonos a
címzett telephelyével úgy telepített váltóról beszélünk. - A kedvezményezett neve. Ez mindig csak meghatározott személy lehet.
Ilyen szempontból bemutatóra szóló váltó nincs, eltérően más
értékpapíroktól. - A kiállítás ideje, helye.
- A kibocsátó aláírása.
A váltó egyes hiányzó kellékeit utólag is ki lehet tölteni,
(természetesen a váltókövetelés érvényesítése előtt). Az okirat
váltó, ha a következő kellékek elmaradnak:
- Az esedékesség megjelölése, ilyenkor látra szól.
- A fizetési hely megjelölése, ilyenkor a címzett neve mellett
megjelölt hely a fizetés helye. - A kiállítás helyének megnevezése, ilyenkor a kibocsátó neve
melletti hely számít a kiállítás helyének.
A fent leírt váltókellékek mellett egyéb váltókellékek is
szokásosak. Ezek közül a leglényegesebbek:
- Rendeleti záradék: A “vagy rendeletére” kifejezés
a kedvezményezett neve mellett szerepelhet, udvariassági formula, e
nélkül is forgatható a váltó. - Negatív rendeleti záradék: a “de nem rendeletére”
kifejezés a kedvezményezett neve mellett azt jelenti, hogy a
kibocsátó megtiltja a váltó forgatás útján történő
átruházását. Átruházás ilyenkor engedményezői
nyilatkozattal. - Effektivitási záradék: arra utal, hogy a váltó
összegét a kiállítás pénznemében kell kifizetni. E kikötés
hiányában a váltóadósnak joga van a váltó összegét a fizetési
hely szerinti hivatalos pénznemben kifizetni. - Értesítési záradék: a kibocsátónak
kötelessége, hogy a váltó kibocsátásáról a címzettet
értesítse - Fedezeti záradék: a fedezet annak a
kötelezettségvállalásnak az ellenértéke, amelyet a címzett a
váltóval vállal. - Váltó száma: a váltót több azonos példányban
is kiállíthatják. Minden eredeti példány külön-külön is
értékpapír. Az egyik eredeti számozott példányra teljesített
fizetéssel a többi számozott példány érvényét veszti.
A váltó átruházható értékpapír. Jogi szempontból a váltónak,
illetve a benne foglalt követelés átruházásának több módját
különböztetjük meg.
- Meghatalmazási váltóátruházással
(inkasszóforgatással) csupán formailag adja át tulajdonosa a váltót
rendszerint egy banknak, hogy a váltó összegét lejáratkor részére
szedje be. A tulajdonjogot nem ruházza át. - Zálogforgatmány esetén, ha az átruházás
“értéke zálogául” megjegyzést, vagy az elzálogosításra utaló
bármely más megjegyzést tartalmaz. A váltóbirtokos a váltóra
vonatkozó minden jogot gyakorolhat ugyan, de a váltóátruházásnak
csak olyan hatálya van, mint a meghatalmazási
váltóátruházásnak. - Tulajdoni forgatás útján az értékpapír
tulajdonosa az értékpapír feletti tulajdonjogát ruházza át az
értékpapír hátoldalán tett átruházási nyilatkozattal. Két
fajtája alakult ki, az üres és a teljes forgatás. - Üres forgatás esetén a váltó kedvezményezettje a
váltó hátoldalát minden külön megjegyzés nélkül aláírja, s a
váltót átadja az új tulajdonosnak. A továbbiakban az üres forgatás
egyszerű átadással történik. Az utolsó váltóbirtokos az üres
forgatmányt teljes forgatmánnyá alakítja oly módon, hogy a
kedvezményezett hátoldali aláírása elé vagy fölé írja a saját
nevét. - Teljes forgatáskor a váltó valamennyi
tulajdonosváltozása nyomon követhető az új tulajdonosoknak a váltó
hátoldalán tett átruházási nyilatkozata alapján. A kedvezményezett
és minden további átruházó aláírja a váltó hátoldalát és
megnevezi az új tulajdonost is.
A váltóbirtokos a követeléséhez a következő módokon juthat
hozzá:
- A lejárat előtt leszámítolással. A váltóleszámítolást
pénzintézetek végzik, a leszámítolási költségekkel és a
leszámítolási kamattal csökkentett áron megveszik a váltóbirtokos
követelését. A bankok általában a visszkereseti jog fenntartásával
diszkontálják a váltót, ez esetben a pénzbefolyás nem végleges a
leszámítoláskor, véglegessé akkor válik, ha a váltóadós
lejáratkor a váltó értékét rendben kifizette. (A
váltóleszámítolást részletesebben lásd a pénzügyi
ismereteknél.) - Fizetéskor a megjelölt esedékességi napon a váltó tulajdonosa
felkeresi a váltóadóst, aki fizetni köteles. A váltóbirtokos
részfizetést nem utasíthat vissza, és esedékesség előtt nem
köteles fizetést elfogadni.
Fizetés megtagadása esetén a váltóbirtokos megtérítési igénnyel
fordulhat bármelyik váltókötelezetthez (kibocsátóhoz, elfogadóhoz,
esetleges kezeshez, átruházókhoz). A fizetés megtagadását közjegyzői
okirattal kell igazolni, ez az óvás. Óvást a fizetést megelőző
időpontban is emelhet a váltóbirtokos, ha:
- az elfogadást a címzett megtagadta,
- a címzett fizetéseit megszüntette,
- a címzett vagyonára vezetett végrehajtás eredménytelen.
A váltókötelezettek a fizetésért egyetemlegesen felelősek, ezért a
váltóbirtokos a sorrendiség betartása nélkül bármely
váltókötelezettől kérheti a váltó összegét.