Külkereskedelem

külkereskedelem.infodoboz.com

• Címlap
• Infó
• Oldaltérkép

A váltó

A váltó szigorú alakisághoz kötött fizetési ígéretet, vagy fizetési felszólítást tartalmazó forgatható értékpapír. A követelések behajthatóságát a váltójog szigora biztosítja.

A váltóügylet lebonyolításának résztvevői a következők:

• a kibocsátó, a váltó kiállítója, aki a maga nevében fizetést ígér, vagy egy másik személyt szólít fel fizetésre,
• a kedvezményezett, akinek a rendeletére a fizetést teljesíteni kell,
• a címzett (később elfogadó), a kibocsátó által a váltón fizetésre kötelezett személy.

A váltóügyletben szereplők köre még a következőkkel bővülhet ki:

• az átruházó (forgató), mint váltótulajdonos váltókövetelését forgatás útján átruházza,
• új váltókedvezményezett (forgatmányos), a váltó új tulajdonosa, akire a váltót átruházták,
• váltókezes: aki a váltón külön záradékban kezességet vállal a kibocsátóért, elfogadóért, átruházóért; a kezes aláírásával ellátott váltó az avalváltó.

A váltónak két fajtája van: az idegen és a saját váltó. Az idegen váltó fizetési felszólítást tartalmazó értékpapír, melyben a váltó kibocsátója felszólítja a címzettet, hogy fizessen a megnevezett kedvezményezettnek. A váltótörvény értelmében az idegen váltó adósa mindaddig a kibocsátó, amíg a címzett a váltón tett aláírásával maga is fizetési kötelezettséget vállal. A váltóadós személyétől függően az idegen váltó ezért lehet:

• intézvény; a címzett elfogadói aláírása a váltón nem szerepel, váltóadós a kibocsátó.
• elfogadvány: a címzett aláírásával kötelezi magát fizetésre, a váltó főadósa lesz.

A saját váltó tulajdonképpen váltó formájában kiállított adóslevél, a kiállító arra kötelezi magát, hogy egy későbbi időpontban a váltó kedvezményezettjének fizetni fog.

A váltó törvényes kellékekkel rendelkezik. A váltótörvény rendelkezései szerint a fizetési felszólítást, vagy fizetési ígéretet tartalmazó okirat csak akkor minősül váltónak, ha a következőket tartalmazza:

• A váltó szó az okirat szövegében a váltó kiállításának nyelvén.
• Meghatározott pénzösszegre szóló fizetési meghagyás.
• A fizetésre kötelezett neve.
• Az esedékesség időpontja. A váltó szólhat:
• megtekintésre (bemutatáskor fizetendő, de egy éven belül be kell mutatni fizetésre),
• megtekintés után bizonyos időre,
• kelet után bizonyos időre,
• határozott napra.
• A fizetési hely megjelölése. Ha a fizetési hely nem azonos a címzett telephelyével úgy telepített váltóról beszélünk.
• A kedvezményezett neve. Ez mindig csak meghatározott személy lehet. Ilyen szempontból bemutatóra szóló váltó nincs, eltérően más értékpapíroktól.
• A kiállítás ideje, helye.
• A kibocsátó aláírása.

A váltó egyes hiányzó kellékeit utólag is ki lehet tölteni, (természetesen a váltókövetelés érvényesítése előtt). Az okirat váltó, ha a következő kellékek elmaradnak:

• Az esedékesség megjelölése, ilyenkor látra szól.
• A fizetési hely megjelölése, ilyenkor a címzett neve mellett megjelölt hely a fizetés helye.
• A kiállítás helyének megnevezése, ilyenkor a kibocsátó neve melletti hely számít a kiállítás helyének.

A fent leírt váltókellékek mellett egyéb váltókellékek is szokásosak. Ezek közül a leglényegesebbek:

• Rendeleti záradék: A "vagy rendeletére" kifejezés a kedvezményezett neve mellett szerepelhet, udvariassági formula, e nélkül is forgatható a váltó.
• Negatív rendeleti záradék: a "de nem rendeletére" kifejezés a kedvezményezett neve mellett azt jelenti, hogy a kibocsátó megtiltja a váltó forgatás útján történő átruházását. Átruházás ilyenkor engedményezői nyilatkozattal.
• Effektivitási záradék: arra utal, hogy a váltó összegét a kiállítás pénznemében kell kifizetni. E kikötés hiányában a váltóadósnak joga van a váltó összegét a fizetési hely szerinti hivatalos pénznemben kifizetni.
• Értesítési záradék: a kibocsátónak kötelessége, hogy a váltó kibocsátásáról a címzettet értesítse
• Fedezeti záradék: a fedezet annak a kötelezettségvállalásnak az ellenértéke, amelyet a címzett a váltóval vállal.
• Váltó száma: a váltót több azonos példányban is kiállíthatják. Minden eredeti példány külön-külön is értékpapír. Az egyik eredeti számozott példányra teljesített fizetéssel a többi számozott példány érvényét veszti.

A váltó átruházható értékpapír. Jogi szempontból a váltónak, illetve a benne foglalt követelés átruházásának több módját különböztetjük meg.

• Meghatalmazási váltóátruházással (inkasszóforgatással) csupán formailag adja át tulajdonosa a váltót rendszerint egy banknak, hogy a váltó összegét lejáratkor részére szedje be. A tulajdonjogot nem ruházza át.
• Zálogforgatmány esetén, ha az átruházás "értéke zálogául" megjegyzést, vagy az elzálogosításra utaló bármely más megjegyzést tartalmaz. A váltóbirtokos a váltóra vonatkozó minden jogot gyakorolhat ugyan, de a váltóátruházásnak csak olyan hatálya van, mint a meghatalmazási váltóátruházásnak.
• Tulajdoni forgatás útján az értékpapír tulajdonosa az értékpapír feletti tulajdonjogát ruházza át az értékpapír hátoldalán tett átruházási nyilatkozattal. Két fajtája alakult ki, az üres és a teljes forgatás.
• Üres forgatás esetén a váltó kedvezményezettje a váltó hátoldalát minden külön megjegyzés nélkül aláírja, s a váltót átadja az új tulajdonosnak. A továbbiakban az üres forgatás egyszerű átadással történik. Az utolsó váltóbirtokos az üres forgatmányt teljes forgatmánnyá alakítja oly módon, hogy a kedvezményezett hátoldali aláírása elé vagy fölé írja a saját nevét.
• Teljes forgatáskor a váltó valamennyi tulajdonosváltozása nyomon követhető az új tulajdonosoknak a váltó hátoldalán tett átruházási nyilatkozata alapján. A kedvezményezett és minden további átruházó aláírja a váltó hátoldalát és megnevezi az új tulajdonost is.

A váltóbirtokos a követeléséhez a következő módokon juthat hozzá:

• A lejárat előtt leszámítolással. A váltóleszámítolást pénzintézetek végzik, a leszámítolási költségekkel és a leszámítolási kamattal csökkentett áron megveszik a váltóbirtokos követelését. A bankok általában a visszkereseti jog fenntartásával diszkontálják a váltót, ez esetben a pénzbefolyás nem végleges a leszámítoláskor, véglegessé akkor válik, ha a váltóadós lejáratkor a váltó értékét rendben kifizette. (A váltóleszámítolást részletesebben lásd a pénzügyi ismereteknél.)
• Fizetéskor a megjelölt esedékességi napon a váltó tulajdonosa felkeresi a váltóadóst, aki fizetni köteles. A váltóbirtokos részfizetést nem utasíthat vissza, és esedékesség előtt nem köteles fizetést elfogadni.

Fizetés megtagadása esetén a váltóbirtokos megtérítési igénnyel fordulhat bármelyik váltókötelezetthez (kibocsátóhoz, elfogadóhoz, esetleges kezeshez, átruházókhoz). A fizetés megtagadását közjegyzői okirattal kell igazolni, ez az óvás. Óvást a fizetést megelőző időpontban is emelhet a váltóbirtokos, ha:

• az elfogadást a címzett megtagadta,
• a címzett fizetéseit megszüntette,
• a címzett vagyonára vezetett végrehajtás eredménytelen.

A váltókötelezettek a fizetésért egyetemlegesen felelősek, ezért a váltóbirtokos a sorrendiség betartása nélkül bármely váltókötelezettől kérheti a váltó összegét.

© 2007 infodoboz.com | Designed by Free CSS Templates | Bejelentkezés