<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"><channel><title><![CDATA[Külkereskedelmi ismeretek]]></title><description><![CDATA[Oldalak]]></description><link>http://kulkereskedelem.infodoboz.com/</link><copyright><![CDATA[Copyright Külkereskedelmi ismeretek]]></copyright><generator>sNews CMS</generator><item><title><![CDATA[Fizetési feltétel]]></title><description><![CDATA[  A   szerződés fizetési feltétele   a vevő
kötelezettségeit szabályozza, arról rendelkezik, hogy a vevőnek:  
  
    milyen valutában,  
    mikor,  
    milyen módon, milyen okmányok ellenében, hol kell kiegyenlítenie az
    áru ellenértékét.  
  

  A fizetési feltétel teljesítése rendszerint egyben a külkereskedelmi
ügylet lezárását is jelenti.  

  A   fizetési mód   meghatározását befolyásoló főbb
szempontok az alábbiak:  
  
    az eladó tőkeereje,  
    a vevő megbízhatósága, bonitása,  
    a piacon kialakult fizetési szokások,  
    a konkurenciaviszonyok,  
    az eladó piaci céljai,  
    esetleges állami előírások.  
  ]]></description><pubDate>Sun, 18 Nov 2007 13:30:44 +0000</pubDate><link>http://kulkereskedelem.infodoboz.com/cikk/fizetesi-feltetel/</link><guid>http://kulkereskedelem.infodoboz.com/cikk/fizetesi-feltetel/</guid></item><item><title><![CDATA[Az áru vámkezelése]]></title><description><![CDATA[  A külkereskedelmi ügylet lebonyolításának e lépését
részletesebben is elemezzük.  

  A mai gyakorlatban az export, import és tranzitforgalom a vámhatóságok
felügyelete alatt zajlik, de vámfizetési kötelezettség általában az
import ügyleteknél jelentkezik. Az ügylet jellegétől és az áru
rendeltetésétől függően a vámeljárás lehet végleges vagy ideiglenes
célzatú. A végleges célzatú vámeljárás célja és eredménye az áru
vámeljárás jellegének megszüntetése, az importáru felszabadítása a
belföldi forgalom számára, vagy az exportáru kiléptetése a határon. Az
ideiglenes célzatú vámeljárás nem hoz létre végleges állapotot, az
áru vámáru jellege csak annak külföldre szállítása, meghatározott
célra történő felhasználásának igazolása vagy a végleges célzatú
vámeljárás során szűnik meg.  

  A végleges célzatú vámkezelés indítványozása általában a
vámadós feladata, s ez valamilyen okmány benyújtásával történik, a
vámszámla egyidejű benyújtási kötelezettsége mellett. Az indítvány
alapján kerül sor a vámeljárásra, melynek fő mozzanatai a belföldi
forgalom számára történő vámkezeléskor a következők:  
  
    vámvizsgálat,  
    vámfizetési kötelezettség megállapítása,  
    vám kiszabása és közlése,  
    vám beszedése.  
  

  A   vámvizsgálat   során a vámhivatal a benyújtott
indítványt formailag felülvizsgálja, s azt is vizsgálja, hogy az
előírt okmányokat hiánytalanul benyújtották-e. Ezután következik az
áruvizsgálat, mely lehet külső vagy belső. Belső áruvizsgálatra akkor
kerül sor, ha az áru azonossága kétes, vámbűntett gyanúja merül fel,
vagy ha azt kérik.  

  A következő lépés a   vámfizetési kötelezettség  ,
illetve az alkalmazandó   vámtétel megállapítása  . Ekkor
kimondják, hogy ki a vámfizetésre kötelezett, másrészt, hogy a
fizetési kötelezettség mekkora összegű. Az összeg megállapításakor a
vámhivatal azt vizsgálja, hogy a vámárura a vámtarifa melyik
hasábjában szereplő vámok alkalmazandók, illetve van-e lehetőség
kedvezményes eljárásra.  

  Ezután következik a   vám kiszabása és közlése  . A
vámkiszabás alapja a vámérték. A vámot mindig az importőr ország
hivatalos fizetőeszközében szabják ki, általában az ügylet
valutájának középárfolyamán.  

  Az áru a   vám befizetése   után felszabadul a belföldi
forgalom számára, tulajdonosa szabadon rendelkezhet vele.  

    Ideiglenes célzatú vámeljárást szokás
alkalmazni:    
  
    át nem vett, illetve vámraktárban elhelyezett árukra,  
    azon a címen, hogy az áru nem marad véglegesen belföldön, illetve
    nem kerül tartósan külföldre,  
    egyéb jogcímen.  
  

  A   vámtörvények   szerint a vámraktárban elhelyezett
áru vámmentességet élveznek. Vámraktárban kell elhelyezni azokat az
árukat, melyek ideiglenes céllal kerülnek belföldre, vagy mennek
külföldre. Az ilyen áruk vámelőjegyzésben kerülnek az országba,
róluk behozatali, vagy kiviteli előjegyzést kell felvenni. Az ideiglenesen
behozott és kivitt áruk azonosságát a vámhivatal ellenőrzi, egyes
országokban vámbiztosíték letételére is kötelezi a vámadóst.  

  Ideiglenes vámeljárást kell alkalmazni a nemzetközi vámokmánnyal
továbbított áruknál mindazon országokban, melyek az okmány
kiállításául szolgáló nemzetközi egyezményben részesek, illetve
amely országokra a szóban forgó okmányt érvényességgel állították
ki. Ilyen vámokmány pl. az ATA igazolvány.  ]]></description><pubDate>Sat, 17 Nov 2007 17:07:50 +0000</pubDate><link>http://kulkereskedelem.infodoboz.com/cikk/aru-vamkezelese/</link><guid>http://kulkereskedelem.infodoboz.com/cikk/aru-vamkezelese/</guid></item><item><title><![CDATA[A külkereskedelmi ügylet folyamatának főbb lépései]]></title><description><![CDATA[  A külkereskedelmi ügylet lebonyolításával kapcsolatos teendők
(röviden) az alábbiakban foglalhatók össze:  

  Az ügylet nyilvántartásba vétele.  
  
    Hatósági nyilvántartásba vétel – statisztikai célból, illetve
    kötött devizagazdálkodás esetén ellenőrzési célból.  
    Vállalati nyilvántartásba vétel – napjainkban elsősorban
    elektronikus adatnyilvántartás formájában.  
  

  A lebonyolításhoz szükséges okmányok beszerzése.  
  
    Árukísérő okmányok (fuvarlevelek, vámokmányok, számlák,
    bizonyítványok…).  
    Fizetéssel kapcsolatos okmányok (akkreditív megnyitása, akkreditív
    vagy beszedési megbízás, váltó, csekk, bankgarancia,
  bizonylatok…).  
  

  Az áruszállítással kapcsolatos feladatok.  
  
    Üzletkötési feladatok.  
    Logisztikai költségelemzések: elosztás módja, csomagolás módja,
    tarifák, vámszabadterületek…  
    Konzultáció és üzletkötés a szállítmányozóval.  
    Az áru előkészítése.  
    Minőségellenőrzés.  
    Vámkezelés.  
    Fuvaroztatás.  
    Az áru csomagolása.  
    A speditőr vagy a fuvarozó megbízása (helyfoglalás…).  
    Diszpozíció.  
    Az áru útjának követése.  
    Az okmányok ellenőrzése.  
    A fuvarszámlák ellenőrzése, teljesítése.  
  

  A szállítmány biztosítása.  
  
    Kockázatfelmérés.  
    Biztosítási megbízás.  
    A biztosítási szerződés megkötése.  
  

  Az ellenérték befolyásával kapcsolatos teendők.  
  
    Akkreditív nyitása, folyamatának ellenőrzése.  
    A céghitel feltételeinek meghatározása, a hitelbiztosítékok
    beszerzése, a hitelek futamidejének figyelemmel kísérése.  
    Váltó kiállítása, leszámíttatása, behajtása.  
    Hitelbiztosítási szerződés kötése, az esetleges károk
    megtérítésének igénylése.  
    A kintlevőségek figyelése, felszólítás fizetésre, esetleg
    pereskedés.  
  

  Az eladó hibás teljesítésével összefüggő teendők.  
  
    Kárjegyzőkönyv – időbeni! – felvétele (a jogvesztő
    határidők miatt).  
    Reklamáció.  
    A reklamációk elbírálása.  
    Kártérítés.  
  

  Utókalkuláció, elszámolások.  ]]></description><pubDate>Sat, 17 Nov 2007 17:06:32 +0000</pubDate><link>http://kulkereskedelem.infodoboz.com/cikk/kulkereskedelmi-ugylet-lebonyolitasa/</link><guid>http://kulkereskedelem.infodoboz.com/cikk/kulkereskedelmi-ugylet-lebonyolitasa/</guid></item><item><title><![CDATA[Céghitel]]></title><description><![CDATA[  A nemzetközi kereskedelemben egyre nagyobb súllyal részesednek olyan
ügyletek, ahol a pénzmozgás és az árumozgás egymástól időben
elszakad. Az eladó áruja ellenértékét csak egy előre meghatározott
későbbi időpontban kapja meg, azaz hitelt nyújt. A hitelnek ezt a
fajtáját   céghitelnek  , vagy   kereskedelmi
hitelnek   nevezzük. A céghitelt az áru eladója nyújtja az áru
vevőjének. A céghitel mindig áru formájában nyújtott hitel, a
kereskedelmi ügylet szerves része.  

    Napjainkban a céghitel a nemzetközi kereskedelemben egyre
növekvő jelentőségű, ennek több oka van:    
  
    a kereskedők a tőkerejüket meghaladó forgalmat bonyolítanak le,
    hitelben vesznek, s az áru értékét csak az áru értékesítése
    után fizetik ki;  
    számos termék esetén vevői piac alakult ki, ez befolyásolja az
    eladói szokásokat;  
    fejlődő országokkal történő kereskedelem sok esetben csak hitelek
    nyújtásával oldható meg.  
  

    Céghitel nyújtásnál az exportőr sok szempontot mérlegel,
főképp a következőket:    
  
    Saját likviditását, és üzlettársa anyagi helyzetét.  
    A hitelnyújtás kockázatait és költségeit.  
    A piacon kialakult fizetési szokásokat.  
    A refinanszírozás lehetőségeit.  
    Termék jellegét (pl. nagyberendezések).  
  

  A céghitel lejárata szerint rövid-, közép-, vagy hosszúlejáratú
lehet. A lejárat hosszát alapvetően a termék jellege határozza meg.  

  Az eladó által nyújtott céghitelt fedezet szempontjából
feloszthatjuk nyílt vagy fedezetlen és fedezett hitelnyújtásra. A
fedezetlen hitelnyújtás a kereskedelemben ritkán alkalmazott fizetési
mód. Fedezett hitelnyújtásnál a vevő a morális biztosítékon túl
(hírnév, bonitás) egyéb biztosítékot is nyújt az eladónak. A
hitelnyújtás biztosítéka lehet:  
  
    váltó,  
    halasztott fizetésű akkreditív,  
    tulajdonjog-fenntartás,  
    bankgarancia vagy bankkezesség.  
  

  A hitelben történő értékesítés igazán akkor kedvező, ha az eladó
az általa nyújtott hitelt refinanszíroztathatja (követelését banknak
eladja), azaz a hitel lejárata előtt hozzájuthat pénzéhez. Ennek
megoldásai: faktoring, illetve forfetírozás. (Részletesebben lásd a
pénzügyi ismereteknél.)  ]]></description><pubDate>Sat, 17 Nov 2007 17:04:24 +0000</pubDate><link>http://kulkereskedelem.infodoboz.com/cikk/ceghitel/</link><guid>http://kulkereskedelem.infodoboz.com/cikk/ceghitel/</guid></item><item><title><![CDATA[Nyitvaszállítás]]></title><description><![CDATA[  A   nyitvaszállítás   bár mutat rokon vonásokat a sima
okmányos inkasszóval, önálló fizetési mód, melyet azonban a
nemzetközi kereskedelemben kevéssé alkalmaznak. Lényege: az eladó az
árut a vevő címére és rendelkezésére adja fel, az okmányokat
ugyancsak a vevő címére küldi. A vevő így minden megkötöttség
nélkül juthat az áruhoz, bank csak akkor kapcsolódik az ügyletbe, amikor
azt a vevő átutalási megbízással felkeresi. A nyitvaszállítás az
eladó részéről a legteljesebb bizalmat feltételezi, ugyanis a vevő
fizetőképességéből, fizetőkészségéből adódó valamennyi
kockázatot magára vállalja. A nyitvaszállítás azonban nem azonos a
hitelnyújtással sem, mert itt készpénzfizetés történik, azaz az
ellenérték kifizetése a számla átvétele után azonnal esedékes.  ]]></description><pubDate>Sat, 17 Nov 2007 17:03:27 +0000</pubDate><link>http://kulkereskedelem.infodoboz.com/cikk/nyitvaszallitas/</link><guid>http://kulkereskedelem.infodoboz.com/cikk/nyitvaszallitas/</guid></item></channel></rss>
