Külkereskedelem

külkereskedelem.infodoboz.com

• Címlap
• Infó
• Oldaltérkép

Okmányos beszedvény (okmányos inkasszó)

Az okmányos inkasszó fizetési mód a beszedési megbízások körébe tartozik. A beszedési megbízás polgári jogi megbízás, amelynél a megbízott - rendszerint bank - arra vállalkozik, hogy megbízója helyett annak követelését az adóstól beszedi. Itt az eladó rendszerint azzal bízza meg a bankját, hogy a leszállított áru ellenértékét a vevőtől kereskedelmi okmányok ellenében szedje be.

Az okmányos inkasszó fizetési módot gyakran alkalmazzák olyan esetben, ha az áru vételárának megfizetése sem akkreditívvel, sem kezességgel, vagy egyéb módon nem biztosított. Az okmányos inkasszó megfelelő biztosítékot nyújt az eladó számára a birtokon kívül kerülés veszélye ellen készpénzfizetésű ügyletkötéseknél. Az okmányos beszedvény a vevő számára az akkreditívhez képest kedvező fizetési mód, mert:

• fedezetet nem kell előre a bank rendelkezésére bocsátani,
• a bankköltségeket sem a vevő viseli, hanem az eladó,
• a kezdeményező lépést az eladónak kell megtenni.

Az okmányos inkasszó résztvevői:

• megbízó (eladó) aki a banknak a beszedési megbízást ad,
• megbízott bank, általában az eladó bankja, aki a megbízást kapja,
• címzett: aki az okmányok ellenében fizetést teljesít.

Negyedikként léphet az ügyletbe beszedőként még egy bank. Ilyan esetekben, a megbízott bank nem közvetlenül jár el, hanem levelező partnerének továbbítja az okmányokat, s az a bank lesz aki inkasszálja az ellenértéket.

Beszedési megbízással jogviszony csak az eladó és bankja között jön létre, az eladó és az esetlegesen bekapcsolódó második bank között nem. A beszedési megbízással az eladó kezdeményezi az ellenérték kifizetését, a költségeket is ő fizeti. A vevő és a bank között szintén nem keletkezik jogviszony, a vevő fizetési kötelezettsége az adásvételi szerződésből fakad. A biztosítékot arra, hogy a vevő fizetni fog az eladónak, a bank bekapcsolása adja. Ugyanis a banki felszólításának morális kényszerítő ereje van.

A bankok az okmányos beszedvénnyel kapcsolatban a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara szabályzata szerint járnak el, a beszedési megbízás tartalmát és a helyi szokásokat is figyelembe véve. A beszedési megbízásnak az alapvető adatokon (vevő neve, címe, beszedendő összeg stb.) kívül számos kérdésben rendelkeznie kell:

• Az okmányok készpénz, vagy fizetési ígéret ellenében szolgáltathatók ki?
• Teljesíthet-e a vevő részletfizetést? Külön megjelölés nélkül erre nincs mód.
• Adható-e előzetes megtekintési jog?
• Ki viseli a beszedési költségeket?
• Mi legyen az áruval, ha a vevő nem váltja ki?

Az eladó biztonsága szerint az okmányos beszedvény lehet:

• vinkulált,
• nyitott vagy sima inkasszó.

Vinkulált okmányos inkasszó esetén a vevő az áruhoz, vagy az áru feletti rendelkezési és tulajdonjogot biztosító okmányokhoz csak fizetés után juthat hozzá. Az eladó az árut a bank címére és/vagy rendelkezésére adja fel, az okmányokat a beszedési megbízással együtt szintén a banknak küldi el. A bank a vevőt az okmányok alapján felszólítja fizetésre. A vevő kiváltja az okmányokat (fizet) s ezt követően jut hozzá az áruhoz.

Az eladót a vinkulált inkasszónál a birtokon kívül kerülés veszélye nem fenyegeti, de így is vannak kockázatai, amik a következők:

• a vevő gyakran késik a fizetéssel,
• a vevő nem váltja ki az árut.

A vevő számára az okmányos beszedvény fizetési módnál a kockázat abban van, hogy fizetés előtt nem győződhet meg az áru tényleges minőségéről, súlyáról, mennyiségéről stb.

A vinkulált inkasszónak több változata is van, ezek közül az egyik a speditőr inkasszó. Ennél a fizetési módnál az eladó az árut egy szállítmányozó címére és rendelkezésére adja fel azzal az utasítással, hogy az áru csak a fizetést igazoló banknyugta bemutatása ellenében szolgáltatható ki. A speditőr inkasszó esetén az eladó nem ad beszedési megbízást, a vevőt a bank nem szólítja fel fizetésre, az a bankkal csak akkor kerül kapcsolatba, mikor fizet. A speditőr inkasszó fizetési módot a következő esetekben alkalmazzák:

• a vevő el akarja kerülni a látszatot, hogy csak felszólításra fizet, félti üzleti hírnevét,
• felek közt nagy bizalom van és az eladó bankköltséget akar megtakarítani,
• az árut a speditőr újra feladja (pl. reexport),
• az érdekeltek nem akarják, hogy az ügyletről a bank is tudomást szerezzen.

Az eladónak e formánál kockázata lehet az, hogy a vevő és a speditőr közötti szoros kapcsolat következtében a szállítmányozó a fizetést igazoló banknyugta hiányában is kiszolgáltatja az árut, vagy alkuba bocsátkozik. Az áru feletti rendelkezési jogot ezért csak jó bonitású, megbízható speditőrnek célszerű átadni.

A vinkulált inkasszó másik elterjedt változata az indirekt bankbeszedvény. Az eladó az árut a külföldi speditőr címére, de a bank rendelkezésére adja fel. Az okmányokat a beszedéssel megbízott bank kapja meg, s közvetlenül vagy közvetve felszólítja a vevőt fizetésre. A vevő a fizetés igazolásaként kiszolgáltatási jegyet kap, amelynek ellenében a speditőr az árut kiadja. Az indirekt bankbeszedvény sémáját a következő ábra szemlélteti:

Direkt bankbeszedvény esetén az áru feletti rendelkezési jog mellett magát az árut is a beszedéssel megbízott bank kapja meg, az okmányokkal együtt. A bank felszólítja a vevőt fizetésre, és fizetés után kiszolgáltatja a vevőnek az árut. A gyakorlatban a bankok nem szívesen vállalják az áru átvételét, így e forma csak ritkán kerül alkalmazásra, főleg akkor, ha az áru az azt megtesítő értékpapír formájában van jelen.

Nyitott (sima) inkasszó esetében az eladó az árut közvetlenül a vevő címére és rendelkezésére adja fel, az áruszállítással kapcsolatos okmányokat pedig a beszedési megbízással együtt a banknak küldi. A vevő megkapja az árut, és a bank felszólítására kifizeti annak ellenértékét. A vevő tehát még a fizetés előtt az áru birtokába jut. A nyitott inkasszó nem nyújt garanciát arra, hogy a vevő fizetni fog. Így az eladónak számolni kell a birtokon kerülés veszélyével, valamint a vevő késedelmes fizetése esetén a kamatveszteségekkel.

A fizetés időpontja szempontjából az okmányos inkasszónak két változata alakult ki:

• a látra szóló,
• lát után bizonyos időre szóló beszedési megbízás.

A látra szóló beszedési megbízást (D/P, documents against payment) az jellemzi, hogy a vevő az okmányok bemutatásakor fizet. E fizetési mód esetén előfordulhat, hogy a vevő a fizetés előtt az eladó előzetes hozzájárulásával megtekinti az árut, vagy a banktól betekintésre, vizsgálatra megkapja az okmányokat.

A lát után bizonyos időre szóló okmányos beszedés (D/A, documents againts acceptance) esetén a bank az okmányokat nem készpénzfizetés ellenében szolgáltatja ki a vevőnek, hanem a vevő fizetési ígérete ellenében. Ez legtöbbször váltó, vagy csekk. A határidős fizetés biztosítékai lehetnek a következők:

• a vevő által kiállított saját váltó, vagy az eladó által a vevőre kiállított idegen váltó,
• a vevő nyilatkozata, melyben kötelezi magát, hogy lejáratkor fizet,
• a beszedő bank garanciája, vagy kezesség vállalása arra vonatkozóan, hogy a vevő fizetni fog.

© 2007 infodoboz.com | Designed by Free CSS Templates | Bejelentkezés